Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Műhely - Köblös József–Kránitz Zsolt: „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott..."?
Műhely aeternam, his vero ad civilem vitam ducentibus imbui possint, clementer concessuram ... Moveatur Sacratissima Maiestas Vestra primum quidem naturali sua clementia et amore in sibi subditos, sed et eo, quod sublato religionis nostrae in oppido Papa libero exercitio et cassatis seu reductis studiis ad triviales usque ex hac parte Danubii, seu — ut loqui amant - in partibus Trans Danubianis nullibi parte habeamus tales scholas, ubi dogmatica ac philosophica traderentur studia, et sic midtas bonas mentes, nobiles indoles sequescere, torpescereque continget, in nobili corpore ignobiles animas alere, barbariem, errorem, fomitem in magnam partem subditorum grassari eveniet, nisi Sacratissima Maiestas Vestra ... in dicto loco [Adáfi Tevel]... altiora studia tradendi facultatem clementer indulserit.33 Trócsányi Zsolt leginkább ezekre a forrásokra építi azon állítását, hogy az adászteveli korszakot megelőzően a XVIII. század folyamán volt Pápán filozófiai és teológiai oktatás. „Lélektani képtelenség azt feltételezni, hogy egy közösség, amelynek korábban csak alsóbb fokú, nem főiskola- jellegű iskolája volt, akkor lép fel a főiskola követelésével, amikor éppen elveszítette alsóbb fokú iskoláját. És ennek a közösségnek ekkor igen sok realitásérzékkel rendelkező jogászok voltak a vezetői"!34 Ezzel mi is egyetértünk, pusztán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ezekben a forrásokban csupán általában esik szó dogmatikai/teológiai és filozófiai tanulmányokról vagy ismeretekről, ezek tartalma, mélysége már nincs kifejtve, ezért nem adnak egyértelmű információkat arra nézve, vajon az oktatás a filozófia és a teológia teljes akkori ismeretanyagát fel- ölelte-e, csak arról tanúskodnak egyértelműen, hogy 1752 előtt volt valamilyen szintű filozófiai és teológiai oktatás a pápai iskolában. Érdekes, ahogyan a pápaiak indokolják e két stúdium szükségességét: a filozófia arra tanít, hogyan szakítsunk a barbársággal, és hogyan viselkedjünk erkölcsösen, a teológia pedig arra, mit kell megadnunk a császárnak és mit Istennek, továbbá hogy ne félelemből, hanem kötelessségtudatból engedelmeskedjünk, az írásokat pedig tanulmányozzuk Krisztus parancsa szerint. Mindenesetre ebből messzemenő következtetésekre nem szabad ragadtatnunk magunkat. Pusztán a korra jellemző retorikai fogásról van szó, nem tényleges információkról a két stúdium tartalmát illetően (tehát például nem mondhatjuk azt, hogy a filozófia keretében etikát adtak elő). 33 1755, október 3. DREL III. 62. e. Pápai református egyházközség iratai. Liszkay- gyűjtemény, 339. sz. 1-2. 34 TRÓCSÁNYI 1988. 61. 8 Acta Papensia V (2005) 1-2.
