Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Újraolvasó - Trócsányi Dezső: A pápai református kollégium az 1848–49-i tanévben
Újraolvasó Ezek az ifjak a hagyomány szerint — mint Kis Ernő írja fentebb idézett művében, amelyet itt követünk — 25-30-an voltak. Vezetőik Győrffy Endre, Szobi Józsefé s Szilágyi József voltak. Győrffy Endre nevével már találkoztunk történelmi pályaművével kapcsolatban. Kis Ernő mint az ifjúság „szeme fényét" emlegeti. A budai vár fokán halt hősi halált.12 A főiskolások a tanév korai berekesztése után széjjelmentek. Egy részük együtt vonult Pestre s hamarosan a harctérre került; a többiek később kerültek sorra, mert Kossuth Lajos üzent! Az elemi iskolában s a gimnáziumban tovább folyt a munka, de a gimnazisták közül is lett honvéd az anyakönyvi beírás szerint. Az év végi vizsgákat nem tartották meg. Augusztus végén a féltetettebb okmányokat, iratokat, az érem- és pecsétgyűjteményt befalazták. Ezután a harcok hullámzása szerint az iskolai épületekben hol szállás, hol hadikórház volt. Ellenséges hadak 1848. december 30-án kerültek először Pápára, s szinte állandó lett itteni tartózkodásuk az áprilisi diadalmas csaták idejéig. 1849. június 11-én Budavár hősei érkeznek Kmetty György vezetésével, kb. hatezer honvéd, köztük néhány pápai diák, mint Pap Gábor századparancsnok, a dunántúli ref. egyházkerület későbbi püspöke. Boldogan hallgatták és dalolták a pápaiak a híres honvédnótát: „Sóprik a pápai utcát..." a Kmetty-sereg kétheti tartózkodása alatt; ezzel a nótával ment el a visszavonuló honvédsereg.13 10. Ez a rövid és hiányos helyzetrajz — úgy véljük — megmutatta, hogy a dunántúli református egyházkerület pápai főiskolája a nagy időkhöz nem volt méltatlan. Berendezkedése, ha nem is gazdag, de a kor színvonalán álló volt. Tanári kara akkor is az örök értékek szolgálatában állt. Átérezte a kor követelményeit: a szabadságnak, haladásnak, a népnek barátja volt. Ifjúsága nem sajnálta vérét és életét áldozni a haza és szabadság ügyéért. Legnagyobb diákja írta e ma is messze világító sorokat: „...minden rabszolga nép jármát megúnva síkra lép, pirosló arccal és piros zászlókkal, a zászlókon eme szent jelszóval: Világszabadság!" ,z Győrffy Endre Buda 1849. május 21 -i ostrománál szerzett sérülésébe halt bele. 13 Kis Ernő a Pápai Hírlap 1921. december 24-i számában megjelent írásában Perczel Mór tábornok pápai bevonulásához köti a népdal születését. Acta Papensia V (2005) 3-4. 339
