Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Újraolvasó - Trócsányi Dezső: A pápai református kollégium az 1848–49-i tanévben
Újraolvasó nem volt diák. A tanév elején még voltak néhányan, mert a vidéki tanítóságra kibocsátottak jegyzékében szerepel két név „őszutó 3-tól 13-ig". Ezzel szemben az előző tanévben harmincegyen mentek ki vidéki tanítóságra, javarészt ősszel, az iskolai idő kezdetén, novemberben (a nagy vakáció ugyanis szeptember-októberben volt), de még márciusban és májusban is voltak kibocsátások. 1848 őszén már nem volt kit tanítani a bölcsészek, jogászok és teológusok tantermeiben, mert elhítta őket a haza, a szabadság mindenek feletti hősi, nagy ügye. Az ifjúság létszáma a negyvenes években a gimnázium hat osztályában 150-160 körül mozgott; kb. ugyanannyi volt a bölcsészek, jogászok és teológusok együttes száma is. A tehetősebb szülők fiai a városban laktak magánházaknál; a kevésbé tehetős szülők fiai bent laktak a kollégiumban és itt is étkeztek. A bölcsész és teológus öltözete még mindig a hagyományos tóga. Ezzel kapcsolatban érdemes ismét meghallgatni ismét Tarczy Lajost, aki „Honi utazás levéltöredékekben" (Athenaeum, 1839) című dolgozatában elítéli a meglévő bentlakási rendszert. „Behelyezik — úgymond — az ifjakat 15— 16 évek koruktól kezdve egy magas falakkal környezett épületbe, egy-egy szobába 4— 12 főt, egy soha asszonyi kezet nem látott, s eszerint szemetes szobába, hosszú fekete ruhába (tóga) öltöztetik, mely mint örökké viselt, piszkos."7 Az 1848/49. tanévben az elemi iskolában és a gimnáziumban egész éven folytak a felvételek. A létszám természetesen megcsappant a háborús események következtében; a tanulók főleg Pápáról s a közeli falvakból kerültek ki. A felvett 51 új tanuló közül elemista tíz, első gimnazista huszonegy, a többi különböző felső osztályokba iratkozott be. Kortörténet szempontjából igen érdekes a felekezeti megoszlás: református 11, evangélikus 7, római katolikus 5, zsidó 28. Zsidó tanulók azelőtt is jártak már a pápai kollégiumba; az 1847/48-ban felvett 85 új tanuló közt 16 zsidó vallású volt, fele helybeli, fele vidéki. Az 1848/49. évi 28 zsidó tanuló nagy része a nyugtalan idők folytán természetszerűen helybeli. A felvételkor a tanulók két ezüstforintot fizettek. 1842/43-ban „a nagyobb tanulók konviktusi díj gyanánt havonként nyolc váltóforintot fizettek." 1848/49-ben is kb. ezt a díjat fizethették. 7 Az 1797. évi iskolai törvény szerint „A szabados iskolai ruhák ezek: setétkék vagy fekete színű nadrág, dolmány és kézfejig érő mente, ugyanolyan színű gömbölyű zsinórokkal és gombokkal, hosszú fekete dolmány vagy reverenda, hasonló színű övvel, fehér gyolcs nyakravaló és a konzisztórium által helybenhagyott felkötésű kalap, absetzes, de nem stéklis vagy nagysarlós csizmák. Megengedődik ezen kívül a setétkék és fekete, sarkig érő és egymásra hajló elejű kaputrokk is." (Trócsányi jegyzete — a szerk.) 334 Acta Papensia V (2005) 3-4.
