Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Forrásközlés - Szatmári Judit: Tormássy János dunamelléki református püspök beiktatása 1808-ban
Forrásközlés Ez a „Házi jegyzőkönyv" az 1807-1808-as esztendők eseményeiből jegyzett fel néhányat. A nem hivatalos jegyzőkönyv célja az volt, hogy olyan dolgokat őrizzen meg az utókor számára, melyek az egyházkerület közönséges protocollumába" szorosan nem tartoztak, vagy azokat nem volt tanácsos ott rögzíteni, bár azok hasznosak lehettek az utódok számára. Amint Báthori feljegyezte: amicsodás jegyzéseket ha különben kegyes és buzgó eleinktől vehetünk volna, világosan járhatnánk ott, ahol most vakoskodnunk kell. Sajnos, Báthori sem folytatta a hasznos kezdeményezést, hiszen csupán ez az egyetlen Domesticum Protocollum maradt fenn tőle. A jegyzőkönyve három tárgyra szorítkozott. Először beszámolt az 1807-es országgyűlés protestáns egyházi vonatkozásairól: A diétán maguk a protestánsok nem akartak semmi vallási tárgyat felvenni, nem vallási közömbösségből, hanem - mint írja - azért hallgatott mélyen, mert a rajta lévő gonoszt tűrhetőbbnek, sőt jobbnak ítélte, a könnyen következhető nagyobb gonoszhoz hasonlítva. Az ország- gyűlés fő tárgya a királyi kincstár megsegítése volt s a felajánlott segélybe (sub'sidiumba) a protestáns lelkészek is fizettek fizetésük (saláriumuk) szerint. A középső, legterjedelmesebb rész, a püspökválasztással, beiktatással s az azt követő baranyai egyházlátogatással kapcsolatos történéseket örökítette meg. Végül, a jegyzőkönyv utolsó szakasza az európai hatalmi helyzettel, a Franciaország elleni koalícióval, s főleg a pápai hatalom leáldozásával foglalkozik. Itt tudjuk meg a jegyzőkönyv keletkezésének idejét: 1808. 28. Augusti, ezen a napon, melyen ezt írom... A Dunamelléki Református Egyházkerület 1807-ben az országgyűlés ideje alatt veszítette el püspökét, Vég Veresmarti Mihályt." A hivatalban lévő egyházkerületi főjegyzőt, Tormássy Jánost10 11 12 1791-ben a „püspöki successio"13 jogával választották meg a tisztségre s így azonnal átvehette volna 10 RL A/l.b. Püspöki levéltár iratai 1790-1849. Miscellanae. No. 22. Domesticum Proto- colluma a Generalis Nótáriusnak. 11 vég Veresmarti Sámuel (1734-1807) 1790-től haláláig dunamelléki református püspök. 12 Tormássy János (1744-1814) Kecskeméten, ill. Debrecenben tanult, külföldi peregrinációt követően 1771-től kecskeméti, 1777-től kiskunhalasi prédikátor. 1791-ben a dunamelléki egyházkerület főjegyőjévé választották a püspöki successio jogával. 1790-91-ben országgyűlési prédikátor, az 1791-es budai zsinat tagja. Szerzője A dunamelléki református egyházkerület története (Sárospatak, 1867), illetve az Adalékok a dunamelléki református püspökök életéhez (Kiad. Mokos Gyula, Pápa, 1892) című munkáknak. 13 A 1700-as években több református egyházkerület alkalmazta a püspöki successio (következés) gyakorlatát, vagyis az egyházkerületi főjegyző külön választás nélkül töltötte be a megüresedett püspöki hivatalt. Ezzel a gyakorlattal kívánták elejét venni, hogy a választás akadályoztatása esetén huzamosabb ideig vezető nélkül maradjon az egyházkerület. Vö. ZOVÁNYI 1977. 559. Acta Papensia V (2005) 3-4. 291
