Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Műhely - Köblös József–Kránitz Zsolt: „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott..."?
Műhely tást azonban szükséges mérlegre tennünk, kérdéssé formálnunk ahhoz, hogy az adászteveli száműzetést megelőző korszakra nézve a pápai kollégium felépítését vázolni tudjuk. Milyen tagozatokból, azokon belül milyen „osztályokból", tanuló- csoportokból állt a pápai illustris schola a XVI. század közepétől a XVIII. század közepéig eltelt 200 évben? Valóban folyamatosan kollégiumként működött-e az adászteveli száműzetésig? Olyan kérdések ezek, melyekkel megkerülhetetlenül szembesülnünk kellett, mikor A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861. címmel kiadásra készítettük elő a fellelhető diáknévsorokat. Az eddigi szakirodalom meglehetősen ingoványos talajra viheti a pártatlanságra törekvő kutatót: még azt is figyelembe kell vennie, hogy éppen melyik nagymúltú kollégium történetírójának megállapításait olvassa, mert a felvetett problémákra sokszor erősen részrehajló válaszokat kap. A fellelhető források objektív szemléletű értelmezésével olykor több évszázada megfogalmazott, generációról generációra továbbörökített mítoszokat kell megkérdőjeleznie, ami bizony nem éppen hálás feladat. A teljesség igényét elvetve pusztán jelezni kívánjuk az eddigi szakiroda- lom megállapításai közt húzódó szakadékokat. A legsommásabb ítéletet a reformáció korai időszakának nagy kutatója, Zoványi Jenő fogalmazta meg. Szerinte „az a vélekedés, mintha Pápán magasabb fokú iskola lett volna akár e [mármint a XVI.] század nyolcvanas éveitől, akár előbb is, semmivel sem bizonyítható." Sőt, éppen az ellenkezőjére hoz fel egy későbbi, 1735-ös adatot: két kolozsvári tanár gyászbeszédében a sárospataki, debreceni, nagyenyedi, marosvásárhelyi és kolozsvári iskolákat nevezi kollégiumoknak, míg a szatmári, máramarosszigeti, pápai, losonci és székelyudvarhelyi intézményeket illustris scholának címezi.3 Zoványi szerint az 1585-ös évszámot viselő törvények jóval később keletkeztek.4 Mészáros István az 1590-es években Pápán humanista gimnázium létét feltételezi, melyet teológiai oktatással egészítettek ki.5 Két későbbi térképén a kollégium nem is szerepel, hiszen éppen olyan időmetszeteket ábrázol, amikor működése szünetelt (1660, 1760).6 Nagy Sándor, a debreceni kollégium történetírója a XVIII. század egyes időszakaira nézve azt írja, hogy „Patak és Pápa működésében megbénulván 2 Acta Papensia V (2005) 1-2. 3 ZOVÁNYI 1977a. 430-431. 4 Ez a nézet túlzó. Kétségtelenül vannak a törvénykönyvben XVII. századi, sőt XVIII. század eleji kiegészítések is, de törzsanyaga eredeti. Erről bővebben: KÖBLÖS 2004a. 42-43. 5 MÉSZÁROS 1988. 33, 236, 289. <■ Uo. 290-291.
