Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Műhely - Kirsch Attila: Sokorópátkai Szabó István politikai tevékenysége 1919–1931
Műhely Ebben az időszakban Sokorópátkai Szabó István a korábbiakhoz képest is többet járt választói közé, próbálta nyugtatni a kedélyeket, és a kormány támogatottságát megőrizni. Közben azonban Bethlen és a kormányzó viszonya is megromlott, a miniszterelnök pozíciója megingott. A Bethlen miniszterelnökségének 10. évfordulójára kiadott emlékalbumban Sokorópátkai Szabó István még feltétlen támogatásáról biztosította a miniszterelnököt. Önmagát Bethlen tántoríthatatlan követőjének és soha nem ingadozó hívének nevezte: „Én Bethlen István grófban az ősnemes magyar főurat, a melegszívű emberbarátot, az igazságszerető, gyengéd, gyámolítani hajlandó férfiút (...) a nagy diplomatát látom."67 A kormány és az Egységes Párt ingatag helyzetében került sor az 1931-es választásokra, amit június 28-30-án tartottak meg. A győrszentmártoni kerületben az Egységes Párt ismét Sokorópátkai Szabó Istvánt jelölte, immár negyedszer 1920 óta. Vele szemben Csikvándi Ernő68 indult, aki szintén az Egységes Párt tagja volt, de a Bethlennel szemben álló Gaál Gaszton-féle csoportosuláshoz tartozott. A Sokorópátkaival egyidős férfi Győr és Veszprém vármegyében is több birtokot bérelt. Mezőgazdasági akadémiát végzett, sikeres gazdálkodóként a Felsődunántúli Mazőgazdasági Kamara alelnök- évé választották. Nagyatádi Szabó István előterjesztésére gazdasági főtanácsosi címet kapott. Vezető szerepet vitt az OMGE-ben, és mind a Győr, mind a Veszprém megyei törvényhatósági bizottságnak tagja volt.69 Az 1931-es választási kampány a gazdasági válság okozta gondok és megoldási kísérletek jegyében telt. Sokorópátkai Szabó István május 30-án Péren tartott kampánynyitó nagygyűlést. Az őt támogató Győri Hírlap a győzelmét jósolta. Beszédében kiemelte: imádkozó és dolgozó magyarokat szeretne látni, mert csak így lehet a válságból kilábalni. „Ha nem ezt tesszük, akkor ismét az orosz bolsevizmus jön ránk. "70 Csikvándi Ernő Győrszentmárton- ban kezdte kampányát, és a Bethlen-kormányt bírálta.71 A következő hetekben a két jelölt sorra járta a körzet nagyobb falvait. A szavazás (június 28.) hogy független a kisgazdáktól. Vö. ZSITVAY Tibor emlékiratai. Szerk.: Sipos Péter. Bp., 1999. 154. (Korok és dokumentumok: Magyarország 1921-1941.) 67 Emlékalbum gróf Bethlen István miniszterelnökségének 10. évfordulójára. Szerk. Berecz Sándor. Bp., 1931. 69. 68 Csikvándi (1897-ig Lerner) Ernő (1878—1944) földbirtokos, országgyűlési képviselő. 1919- ben a tanácsköztársaság intézkedései ellen agitált, ezért bebörtönözték. A Felsődunántúli Gazdasági Kamara megalakulásakor alelnökké választotta. 1931—1936-ig volt képviselő. w Nemzetgyűlési almanach, 1931. 70 Győri Hírlap, 1931. május 31. 71 Dunántúli Hírlap, 1931. június 1. Acta Papensia V (2005) 3-4. 263
