Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Műhely - Kirsch Attila: Sokorópátkai Szabó István politikai tevékenysége 1919–1931
Műhely Simonyi-Semadam kormánya a régen várt földreform végrehajtását ígérte. A tervezet kidolgozását Rubinek Gyula kezdte meg, azonban a Trianoni Békeszerződés megrendítette az országot és kormányválságot idézett elő. A legesélyesebbnek a miniszterelnöki posztra gróf Bethlen István tűnt: sajátos kormánylistával rukkolt elő, ezért kinevezését Horthy elvetette és 1920. július 20-án a kormányzó gróf Teleki Pált nevezte ki miniszterelnökké. Ezzel ismét előtérbe került az egységes kormánypárt létrehozásának gondolata, vagyis a Kisgazdapárt és a KNEP egyesítése. Sokorópátkai Szabó István tiltakozott a gondolat ellen, mert a pártok önállóságát és a közöttük lévő kompromisszumos megoldáskeresést támogatta. Úgy vélte, hogy a politikai viszonyok stabilizálására és nem folytonos változtatására van szükség. Gróf Teleki Pál első kormánya (Ülő sor, balról jobbra: Haller István, Korányi Frigyes, Csáky Imre, Teleki Pál, Ferdinandy Gyula, Nagyatádi Szabó István; álló sor: Sokorópátkai Szabó István, Benárd Ágoston, Stréter István, Tomcsányi Vilmos Pál, Bleyer Jakab) Az első Teleki-kormány megalakulásakor az „Est" című lap arról cikkezett, hogy takarékossági okokból meg kellene szüntetni a kisgazdaügyi minisztériumot. Szabó István természetesen tiltakozott a felvetés ellen, mondván, ha őt le akarják váltani, azzal még nem kell a minisztériumot is eltörölni. A kérdés 1920. decemberében ismét napirendre került. Sokorópátkai ismét tiltakozott, s rámutatott arra, hogy a takarékosságra való hivatkozás hamis érv, mivel a minisztériumnak nincs külön apparátusa, a feladatokat a 252 Acta PAPENSIA V (2005) 3-4.
