Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Műhely - Bánkiné Molnár Erzsébet: Települési igazgatás és jogszolgáltatás a Jászkun kerületben
Műhely gyelmeztet, az igazolás nem jelenti azt, hogy a nemesek külön törvénykezés alá tartozhatnak, „...semmi jurisdictiót magukra ne vehessenek, hanem a több lakosokkal egy sorsban álljanak amíg a Districtusokban laknak".13 A nemesek törvényszék előtti helyzetét a Jászkun Kerület kiváltságolt volta éppúgy meghatározta, mint a tulajdonlásukat. A Jászkunságban sem nemesi birtok, sem külön nemesi törvénykezés nem kapott helyet. Büntető ügyekben azonban a nemeseket nem vethették börtönbe, amíg törvényesen be nem idéztettek, s el nem marasztaltattak. A nemesek perbe hívása a particularis kapitány jogkörébe tartozott, a tanácstörvényszék előtt kivett vallomás alapján. A büntetési tételek 1760-tól emelkedtek. 1761-ben a káromkodók 50 pálcát, a visszaesők száz botütést kaphattak. Halálos ítéletet a tanácstörvényszéken nem hozhattak, ezekben az ügyekben csupán a kivizsgálást végezték. 1763-ban aki a bírót megsértette, ötven pálcaütést kapott. Az ilyen ítéleteket azonnal végrehajtották, s fellebbezést csak az ítélet végrehajtása után engedtek. Bizonyára számtalan visszaélés előfordulhatott, mert 1777. márciusában a Félegyházán tartott particularis gyűlésből kihirdették, hogy a felek kérésére a tanácstörvényszéknek mindenkor meg kell engedni a birtokon belüli fellebbezést.14 Ha összehasonlítjuk a jászkunsági tanácstörvényszékek hatáskörét, pl. a hajdúvárosok hasonló fórumainak hatáskörével, ez utóbbit több vonatkozásban szűkebbnek látjuk. A hajdúk önkormányzatának jogi kereteit Forgách Zsigmond 1613-ban kiadott 12 pontos instrukciója szabta meg, bár a Hajdúkerület csak 1698-ban a hajdúk főkapitányának megválasztásával jött létre. Addig a hajdúvárosok pallosjoggal rendelkeztek. 1699-ben I. Lipót király a városoktól megvonta a pallosjogot és a Hajdúkerület közgyűlésére ruházta, a hajdúvárosok tanácsai pedig 12 pálcaütésnél, vagy 12 napi elzárásnál nagyobb büntetést nem szabhattak ki.15 A jászkun tanácstörvényszék, amint láttuk, jóval súlyosabb testi fenyítésre ítélhetett. A tanácstörvényszék hatalmát az 1830-as évektől kezdte a generális közgyűlés16 visszaszorítani. Egyre többször olvasható a közgyűlésből, a főkapitánytól vagy a nádortól küldött körlevelekben, hogy az instans kérését a [helyi] Bíróság jó móddal elintézni igyekezzen. 1835-ben csökkentették a 14 1753. ápr. 15-i punctumok. Közli NAGY 1924.101-107. 14 BKML Kh lt. Prot. Curr. 6. 2004/1777. 15 NAGY 1995. 16 A 25 települést magába foglaló Jászkun Kerület közgyűlését nevezték generalis közgyűlésnek. Mai igazgatási szervezetünkben a megyei közgyűlésnek felel meg. Acta Papensia V (2005) 3-4. 243
