Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Műhely - Bánkiné Molnár Erzsébet: Települési igazgatás és jogszolgáltatás a Jászkun kerületben
Műhely adások jóváhagyásában és a bíróválasztásokban. A bíróválasztáson kötelező volt szavazniuk. Bizonyos mértékig védőpajzsot képeztek a tanács és a lakosság között. 1797-re az electa communitast minden helységben felváltotta a külsőtanács. A külsőtanács ugyanúgy 12 tagból állt, mint a kistanács, a szenátus. Tagjai esküt tettek a közösség érdekeinek védelmére. Részt vettek a választásokban. Gyakran közülük választottak tisztségviselőt, a más ügyben elfoglalt szenátorokat helyettesíthették a jogszolgáltatásban. Megbízásuk a szenátorokéhoz hasonlóan életük végéig szólt. A külsőtanács a gazdasági döntésekben véleménynyilvánítási és szavazati jogot kapott. Működése a kerületeken kívüli hasonló testületektől több vonatkozásban eltért. A jászkun helységek külsőtanácsainak élén soha nem állt külön vezető, s nem tartottak önálló, külön tanácskozásokat sem, amint az a szabad királyi városokban megfigyelhető. Hatáskörükben igazodtak a szabad királyi városok külsőtanácsaihoz, szerepük ugyanúgy másodlagos maradt a kistanács mögött, mint a szabad királyi városokban. Az országos kép e tekintetben nem egységes. Nyíregyházán 1837 előtt volt olyan időszak, amikor a nagyobb tanács vezető szerepet vívott ki, később itt is a szenátus (belsőtanács) kerekedett felül. A kecskeméti electa communitas feladatát és kialakulását tekintve hasonló volt a kerületbeli testülethez. Nyíregyházán és Kecskeméten is a „közrend képviselőiből" alakult meg a külsőtanács, és fő feladata mindkét városban a számadások felülvizsgálata volt. Kecskeméten az 50-70 tagú testület 1811-re öltött határozott szervezeti formát, tehát közel másfél évtizeddel később, mint az a kerületbeli településeken történt. Kecskeméthez hasonlóan Nagykőrös (1817) és Cegléd (1819) választott községe is később alakult meg, mint a jászkunságiak. A hajdúvárosok külsőtanácsai kevés eltéréssel hasonlóak a jászkunságiakhoz. Hajdúdorogon a jogalkotásban nem kapott szerepet a külsőtanács, a jászkun településeken igen, pl. a statútumok alkotásában és elfogadásában. Hajdúszoboszlón a testületi üléseken szavazati joguk csak a szenátoroknak volt, a jászkunoknál a gazdasági ügyekben a külsőtanács tagja is szavazhatott. Hajdúszoboszlón a szenátorokat az electa jurata communitas tagjai közül választották. Ezt a gyakorlatot a Jászkun Kerületben 1823-tól vezették be. Hajdúhadházon a nagytanács azonosult a közbirtokossági gyűlésekkel. A Jászkun Kerületben a birtokosság véleményét és szavazatát nem helyettesíthette a külsőtanács. Acta Papensia V (2005) 3-4. 239
