Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Szemle - Armálisok. Nemesi címerlevelek a Zala Megyei Levéltár gyűjteményéből 1477–1898
Szemle megkövetelték. A közkeletű családnevek esetében nem mindig lehetett tisztázni az adott család sorsának alakulását. A kutatás során Deák Ferenc hivatali működésének egy újabb mozzanatára is fény derült. 1830-ban Zala vármegye tiszteletbeli ügyészeként szakvéleményt adott egy nemességi ügyben. Szalay József dombóvári (Tolna vm.) lakos ekkor sikertelenül követelte a kihalt Zalay család 1774-ben levéltárba adott armálisának vagy az armális hiteles másának kiadását, mivel nem tudta bebizonyítani, hogy azon család fiági leszármazottja (i. m. 72.). Külön figyelmet érdemel az egyik oklevélhamisítás, melyet a feltételezések szerint Tratnyaki (Trátnyáki) György, Pápa város volt jegyzője követett el, s ezért 1781- ben törvényszék elé állították. Egy 1625-ben kiadott armálist Dávoty István gógánfai jobbágy azzal a szándékkal vásárolt meg 55 forintért, hogy azt a maga nevére íratja át. A hamisító a családnevet kivakarta, s helyére a Dávoty nevet írta arany betűkkel, melyek később elszíneződtek. Az oklevél több évtizedes kallódás után 1820-ban Balatonhenyéről, a Dávoty jobbágycsaládtól került a megyei levéltárba, miután kiderült, hogy „ezen cimereslevélnek hasznát nem vehetik" (i. m. 124.). Az átgondolt szerkezetű, színvonalas bevezető tanulmánnyal ellátott, gazdag tartalmú kötetet nemcsak a szakemberek, hanem a magyar nemesség társadalom- története és a nemesi heraldika iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják. HUDI JÓZSEF Acta Papensia V (2005) 1-2. 235
