Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Újraolvasó - Horváth Elek: Pápay Sámuel emlékezete
UjRAOLVASÓ dicsőség, őket kibékíteni. Nemsokára ezután P. Horvát Endrét is összebékíti Kazinczyval. Pápay Sámuel tehát kifelé — a neológusokkal szemben — a dunántúli gárda követe, diplomatája, bölcs mérséklete miatt közbecsülésben álló vezére. És mint mély kultúrájú irodalomtudóst, férfiúi erényei, szeretetre- méltósága miatt a dunántúli gárda tagjai is rajongással veszik körül. De nemcsak az élénk levélváltások kapcsa fűzi hozzá a problémáikkal, s tanácsért hozzá forduló dunántúli írókat, hanem személyesen is sűrűn keresik fel őt pápai házában. Gyakran látogatja meg Kisfaludy Sándor, Pázmándi Horvát, Péteri Takáts, nem említve a pápai származású Ruszék 19 apátplébánost, Kreskay Imrét, Zsoldos Ignácot20 és sok mást. De különösen becsben tartja őt a Kantot Magyarországra hozó pápai Márton István21 professzor, valamint Tóth Ferenc22 református püspök. Megfordul nála Döbrentei Gábor23 is. Irodalmi és nyelvészeti nézeteit tehát könyvein, levelezésein kívül így élőszóval is hirdeti. De maga Kazinczy Ferenc is, amikor Bécsbe utazik, Győrött megszakítva útirányát, Pápára indul, hogy Pápay Sámuelt személyesen megismerhesse. Tétig el is jut, de itt megtudja a vele akkor még hadilábon álló, ijedt Pázmándi Horváttól, hogy Pápay nincs otthon. Megfordul tehát, és visszautazik Győrbe. A személyi kapcsolatok csupán Berzsenyivel nem fej19 Ruszék József (1779-1851) pap, filozófus. Pápán született, az alsóbb osztályokat a helyi gimnáziumban végezte. Papi pályára lépett, szemináriumi tanár, majd 1814-től keszthelyi plébános, 1834-től veszprémi kanonok. Az ortológusok pártján állt, részt vett a „Mondolat" kiadásában. „A filozófiának elöljáró értekezései" (Veszprém, 1811-1812) című háromkötetes műve az első magyar nyelvű filozófiatörténeti munka. Vö.: HANAUER Á. István: Ruszék József filozófiája = Katolikus Szemle 1902. 472-476. 20 Zsoldos Ignác (1803-1885) jogász. Pápán született, 1826-ban tett ügyvédi vizsgát. 1832-ben főszolgabíró, 1834-ben vármegyei főjegyző. 1825-27-ben és 1843-ben Veszprém vármegye követe az országgyűlésben. A magyar közigazgatástudomány egyik megalapítója volt. 21 Mándi Márton István (1760-1831) tanár, filozófiai író. Debrecenben tanult, 1790-tól a pápai kollégium tanára, újjászervezője, majd rektora. A kantiánus filozófia egyik első magyarországi képviselője. „Keresztyén morális kis katechismus" (Bécs, 1817) című munkája nagy vitát váltott ki. (Vö.: Tudományos Gyűjtemény, 1817.) 22 Tóth Ferenc (1768—1844) 1801-től teológiai tanár Pápán, az egyházkerület 1816-ban főjegyzővé választotta. 1817 tavaszától pápai lelkész, 1823-től a pápai egyházmegye esperese, 1827 nyarától az egyházkerület püspöke volt. Vö.: BENEDEK Sándor: Tóth Ferenc gyakorlati theológiája: tanulmány a gyakorlati theológia köréből. Debrecen, 1933. (Theologiai tanulmányok 30.) 23 Döbrentei Gábor (1785-1851) író, költő, szerkesztő, műfordító. A pápai kollégiumban és a soproni líceumban tanult, előadásokat hallgatott Bécsben, Wittenbergben és Lipcsében. Széles körű irodalmi kapcsolatokat tartott fenn nemcsak a magyarországi, de az erdélyi szellemi élet képviselőivel is. 1830-ban a Tudós Társaság tagja, 1831-ben első titoknoka lett. 1833-34-ben Pest vármegye megbízásából Fáy Andrással igazgatta a budai szinitársulatot. A magyar ifjúsági irodalom egyik első úttörője. Acta Papensia V (2005) 1-2. 223
