Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Kisebb közlemények - Mezei Zsolt: Ki volt Tarczy Lajos dédunokája?
Kisebb közlemények Ki volt Tarczy Lajos dédunokája? a pápai kollégium egyik kiemelkedő tanáregyénisége, Tarczy Lajos 1807. december 6-án született a felvidéki Hetényben (Komárom vármegye). Nevelését szülei a helybeli református lelkészre bízták, majd a révkomáromi gimnázium diákja lett. A gimnázium elvégzése után a pápai kollégiumba került, ahol bölcsészeti és teológiai tanulmányokat folytatott. Tanárai korán felismerték kiemelkedő szellemi képességeit, így 1829-1830-ban már segédtanárként működött, a következő évben pedig főiskolai szeniorrá választották. 1831-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol behatóan tanulmányozta a fizikát és a matematikát. Mándi Márton István halála (1831) után megválasztották a pápai főiskola „physica és bölcselettan" tanárává. Katedráját azonban még nem foglalta el: németországi körútra indult, ahol meglátogatta a berlini, göttingeni, marburgi és würzburgi egyetemeket. 1833-ban iktatták be hivatalába. Az új, hegeliánus filozófia hirdetőjeként szembekerült az egyházkerület vezetőivel és a tanári kar nagy részével. Megrovásként 1839-től kezdve nem taníthatta a filozófiát, így a matematika, fizika, természetrajz, vegytan (kémia), geológia és gazdaságtan tanára lett. 1838-ban a Magyar Tudós Társaság levelező, 1840-ben rendes tagjává választották. Jelentős szerepet játszott a Főiskolai Nyomda megalapításában (1838), amely aztán sorra adta ki munkáit28. Legjelentősebb műve az Akadémia által 200 arannyal jutalmazott „Természettan", mely több kiadást is megért. Több földrajzi, csillagászati és vegytani művet is írt. 1880-ban I. Ferenc József a „királyi tanácsos" címmel tüntette ki. A bécsi kórházban halt meg 1880. május 20-án. Sírja a pápai Alsóvárosi temetőben található. Tarczy Lajos 1841. május 12-én a pápai református templomban kötött házasságot Nagy Jozefával, Nagy István táblabíró leányával. Házasságukból 2* Főbb művei: Népszerű égrajz (1838); Természettan (1838); A német nyelvtan paradigmái (1838); Elemi ösmeretek a természettudományból (1839); Természetrajz elemei (1839); Tiszta mértan elemei (1841); Népszerű természettan (1843); Természettan elemei (1844); Kis természet- tan (1844); Földtan (1844); Gazdasági géptan (1864). — Irodalom: TÖRÖK József: Tarczy Lajos. = Akadémiai Emlékbeszédek 3/1. Bp„ 1885. SZÉNÁSSY Árpád: Tarczy Lajos életútja. Hetény, 1983. Acta Papensia V (2005) 1-2. 211
