Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Kisebb közlemények - Hudi József: Adalékok Pápa város zenetörténetéhez. A pápai fegyveres polgárság zenekara 1814-ben
Kisebb közlemények Orsolits m. k. Privlilegizált] Pápa városának jegyzője, és osztályos biztos,n [Utólagos feljegyzések átvett hangszerekről:] Sándor Jósefkétt rézz banda tányér. Johan Shule Paull21 22 nj rövid trombita. Satler Andrásnál nagy dob. A várossal kötött szerződésből kiderül, hogy a zenekar 14 tagja Kiss József vezetésével működött, s később további két taggal egészült ki. A zenekarban a csörgő, síp, trombita mellett doboknak, klarinétoknak, vadászkürtöknek volt szerepe. A zenekar összetétele azt bizonyítja, hogy a polgárok masírozásakor hagyományos, ún. törökös zenét játszottak. Az úrnapi körmeneteken, főispáni beiktatásokon kívül részt vettek az Esterházyak és a polgárok temetésén. A magyar fegyveres polgárság 1813-ban elfogadott szabályzata nem tért ki a nyilvános szereplésekre, a Belsőváros tanácsa által a „kebelbéli fegyveres polgárság részére" 1837-ben kiadott egységes Rendszabások viszont a polgárok temetésén, a feltámadási és úrnapi „tisztelkedésen" kívül minden más felvonulást tiltottak, illetve városbírói vagy tanácsi engedélyhez kötötték. Az egyházi liturgiához való kötődés mutatja, hogy a városi polgárság az ellen- reformáció óta a katolikus felekezethez tartozott, protestáns hosszú ideig nem is lehetett céhtag.23 A legkorábbi feljegyzés szerint 1812-ben március 24-én kezdték meg a gyakorlatozást, húsvétkor, majd úrnapján (május 28-án), illetve az azt követő vasárnapon szerepeltek a muzsikusok, melyért egy-egy alkalommal 6-6 icce bort kaptak.24 1815-ben húsvétkor 7 forint 14 krajcárt költöttek a muzsikusokra, „úr napi ebédkor" 30 icce bor fogyott el, melyért 10 forintot fizettek. Ugyanebben az évben a cseklészi ághoz tartozó gróf Esterházy József 21 Orsolits János 1802-ben már városi aljegyző, később jegyző, s jegyzőként a magyar fegyveres polgárság tanácsi felügyelője, biztosa volt. 1818-től már nemes Szeredi Kováts Erazmus töltötte be a jegyzői tisztet. Vö. HUDI József: Pápa város önkormányzata a későfeudalizmus időszakában (1730-1847). Pápa, 1995. 171. (Fejezetek Pápa város történetéből 2.) 22 Később a név elé írva: Ki múlt. 23 A plébániatörténet szerint a XVII. század második felében a földesúr, mint a céhek fő atyamesterének és a szerzeteseknek „áldásos működése következtében a pápai polgárság szine-javát képező céhbeliek is újra az igaz katholikus egyház tagjaivá lesznek", 1717-ben az egyik folyamodás szerint a céhek tisztán katolikusok mesterekből állnak. Vö. KISS István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908. 71. 24 Egy icce = 0,84 liter. 208 Acta Papensia V (2005) 1-2.
