Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
1-2. szám - Újraolvasó - Mokos Gyula: A dunántúli evang. reform. egyházkerület pápai főiskolájábán működött publicus (classicus) praeceptorok névsora
ÚJRAOLVASÓ MOHOS GYUIA' A dunántúli evang. reform, egyházkerület pápai főiskolájában működött publicus (classicus) prsceptorok névsora2 „Mindjárt az Isteni tisztelet elkezdetekor béhozta Tévéiről a Pápai Ekklesia a maga igen kedves Oskola Mesterét, Nagy Mihályt, aki Iklódi József praeceptorával kezdett legelsőben a hamvaiból feléledt Pápai Ekklésia Oskolájában tanítani"3. * A szerző eredeti jegyzeteit normál betűkkel, a szerkesztők hozzáadott jegyzeteit pedig kurzívval szedtük a könnyebb áttekinthetőség végett. 1 Mokos Gyula (1857-1931) egyháztörténész, pedagógus. A budapesti teológián, a heidetbergi és jénai egyetemen tanult. 1880-tól Kunszentmiklóson gimnáziumi tanár, 1883-tól a pápai református tanítóképző intézet igazgatója volt annak megszűnéséig (1890). Ezt követően Budapesten hitoktatóként működött; 1892-től az Országos Nőképző Egyesület gimnáziumának tanára. 1918 körül vonult nyugalomba. Főként pedagógia kérdésekkel és protestáns egyháztörténettel foglalkozott, jelentősebb művei: Az iskola: egy fejezet az iskolai egészségtanból (Pápa, 1885); Az iskolai padok: egy fejezet az iskolai egészségtanból (Pápa, 1886); A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájában működött publicus preeceptorok (Pápa, 1889); Ábel jenő: Magyarországi tanulók a jénai egyetemen (összeáll., Bp., 1890); Adalékok Kocsi Csergő Bálint életéhez (=IIK, 1892); Adalékok a dunamellékt ref. püspökök életéhez (Pápa, 1892); A dunántúli ág. hitv. evangélikus egyház 1598-kt törvénykönyve (Bp., 1892); A testi nevelésről (=Pápai Ref. Főisk. ért., 1895); A hercegszöllősi kánonk (Bp., 1901); A pápai ev. ref. főiskola könyvtár szabályzata 1802-ből (=M. Könyvszemle, 1903); kanizsai Pálfi János levele a gyulafehérvári professorokhoz (=ItK, 1905); íróink életéhez: adalékok a heidelbergi egyetemen járt magyarországi tanulók irodalmi működéséhez (Bp., 1907). 2 Az adattár könnyebb megértése érdekében a benne előforduló főbb fogalmakat, rövidítéseket itt magyarázzuk meg. A protestáns kollégiumok egyik jellegzetessége, hogy a rektor (és esetleg mellette egy vagy több más professor), tehát a felnőtt tanár(ok) mellett diáktanítók (praeceptor) is működtek. Ezek a kollégiumfelső, akadémiai tagozatának deákjai közül kerültek ki, ők foglalkoztak az elemi tagozat gyermekeivel és a középső, gimnáziumi tagozat tanulócsoportjainak kisdüíkjaival. Az egyes tanulócsoportokat az iskolai órák keretében az osztálytanítók (publicus vagy classicus vraecevtor) vezették, az egyes kisdiákokat tanórán túl a magántanítók (privatus praeceptor) korrepetálták. Névsorunkban az elemi tagozatba járók elementarii (Elem.) néven fordulnak elő. A gimnáziumi tagozat időről időre változó számú csoportokból állt. A kisgimnázium csoportjai nyelvtani kategóriákról kapták nevüket. Ezek sorrendben: declinistae (Deci.), coniuvistae (Conj.), grammatistae (Gram.) és suntaxistae (Synt.). Az utolsó csoport néha ketté lett választva syntaxistae novitii vagy syntaxistae I. (Synt. I.) és suntaxistae veterani vagy suntaxistae II. (Synt. II.) osztályokra. A későbbi időben a kisgimnázium! csoportokat egyszerűen /., II., Ili, és IV. nyelvészet i iskolának hívták. A nagygimnáziumi csoportok: poetae (Poet.), rhetores (Rhet.), logici (Log.), vagy később magyarul költésziskola (Költ.), szónokiskola (Szón.) és loeikusok iskolája. A poéták és rétorok osztályait néha classis classis II. humanitatis (1-11. hum.) nézrvel is jelölték, máskor pedig a rétorok csoportja is ketté lett bontva rhetores novitii vagy rhetores I. (Rhet. I.) és rhetores veterani vagy rhetores U. (Rhet. II.) osztályokra. 3 TÓTH Ferencz: A pápai ref. ekkl. históriája. 40. Acta PAPENSIA IV (2004) 1-2. 81
