Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)

1-2. szám - Kisebb közlemények - M. Zs.: Adalék az 1848-as események pápai történetéhez

Kisebb közlemények

[A 18. századi rendezés felirata:] Rausser (:Gregory:) judicis Papensis Testamentum:

Egykorú másolat, tisztázat.

Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára:

Sopron város levéltára. Testamenta, Lad. R. Fase. II. Num. 63.

DOMINKOVITS PÉTER

JÉ * *

Adalék az 1848-as pápai események történetéhez. „Április 24-én, azaz húsvéthétfőn tartatott a nyert engedmények fölötti öröm- és hála ünnepély. (...) Kilencz órakor tartatott a tábori mise, mely alatt Tárkányi Bélától ez alkalomra szerzett s itt Pápán 500 példányban kinyomatott hymnusa: Nemzetünk Sz. Istene énekeltetett, utána pedig a Téged Isten dicsérünk, melyet az elsütött öszves ágyúk robaja követett.”

Plosszer Ferenc pápai káplán néhány éve megjelent feljegyzéseiből (Hermann István: Plosszer Ferenc káplán feljegyzései 1848-1849-ről a pápai Szent István Római Katolikus Plébánia historia domusában. Pápa, 1998. Jókai Füzetek,

21.) idéztük ezt a néhány sort azzal a céllal, hogy röviden megvilágítsuk azok hátterét. Ezzel is hozzá kívánunk járulni a 48-as események helyi vonatkozásainak jobb megértéséhez.

A „nyert engedmények” az 1848. április 11-én V. Ferdinand által szentesített törvényeket jelölik, amelyek a nemzet önálló boldogulásának megalapozását jelentették. Az „öröm- és hálaünnepély”-t országszerte megtartották. Gróf Nádasdy Ferenc kalocsai érsek körlevélben szólította fel papjait és híveit, hogy „mint Krisztus igaz híveihez és hű honpolgárokhoz illik, adjanak hálát az egek Urának, hogy új szabadságuk hajnala nem virradt polgárvér fölé s kérjék rá a Mindenható áldását, hogy várt gyümölcseit is háborítatlanul élvezhessék.” (Meszlényi Antal: A magyar katolikus egyház és az állam 1848/49- ben. Bp. 1928.) Erre az ünnepségre került tehát sor Pápán április 24-én vasárnap, a Gróf út melletti nagy réten. A tábori mise után Koroncz László apátplébános tartott nagy beszédet, s mellette - a vállásegyenlőség nevében - Liszkay József református és László Jónás evangélikus lelkész is szót kapott. A Plosszer által említett, a tábori mise alatt énekelt egyházi énekek közül a „Téged Isten dicsérünk”, azaz a Tedeum ma is ismert. Ez az Egyház legrégibb hálaadó éneke, amely a IV. században keletkezett, sőt egyes részei a vértanük korára vezethetők vissza. A másik ének azonban, Tárkányi Béla egri kanonok (1821-1886) szerzeménye ma már nem ismert, hiszen alkalmi költemény volt. Éppen ezért lehet érdekes szövege, amit a következőkben teszünk közzé:

Acta PAPENSIA IV (2004) 1-2.

79