Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Ethey István veszprémi könyvkötő tevékenysége (1746–1760)
Műhely Az is feltűnő, hogy alig volt raktáron filozófiai, teológiai, történelmi és jogi szakkönyv — nyilván azért, mert ezeket az értékes könyveket rövid idő alatt bekötötte és visszajuttatta tulajdonosokhoz. Kéziratos köteket (proto- collumokat) ugyancsak egyedi megrendelésre készíthetett közületeknek és magánosoknak. A feldolgozatlan (kötetlen) tömegkiadványokat általában tucatjával tüntették fel, a legigényesebb kivitelű köteteket viszont sokszor egyenként. Pl. egy nyolcadrét formátumú magyar tokos „Rosás kert" c. imakönyvet 85 dénárra becsültek. A katolikus szerzők között Pázmány Péter érsek (1570-1637), Illyés István esztergomi nagyprépost és c. püspök (1650-1711), Szelepcsényi György esztergomi érsek (1595-1685) szerepel név szerint.23 A szentek tiszteletét és a Mária-kultuszt volt hívatva előmozdítani az Officium Rákóczianum című imádságoskönyv, amelyet a nagyszombati, kassai, budai, illetve győri nyomdából is be lehetett szerezni. A kegyes életre, s jó halálra felkészítő művek közül Nagyszombatban (is) készülhetett a „A bűnös embernek megtérése" (1747), a „Holtig való barátság" (1754), a „Jó illatú rósás kert" (1760). A tankönyvellátáson kívül a református kegyességet szolgálták a debreceni nyomda kiadványai. így többek közt Diószegi Kis István (1735 kr.-1698) református püspök „Lelki fegyver" c. imádságoskönyve (1723, 1732., 1744., 1745., 1752). „Balassa" megjelöléssel feltehetőleg Balassa (Balassi) Bálint „Istenes énekek" c. verseskötetét kell értenünk, amely a 17. században 13, a 18. században is legalább 14 újabb kiadást ért meg. Az iskolai és vallási kiadványokon kívül kis számban más műfajokra is találunk példát. A tételek csak „Werbőczi"-nek írt mű Werbőczy István „Opus Tripartitum" c. munkáját, a magyar rendi jogélet alapművét jelölte, melyet a vármegyei és uradalmi igazgatásban, jogszolgáltatásban is rendszeresen használtak. Nem véletlen, hogy csupán néhány kötet volt belőle raktáron.24 Ugyancsak a jól hasznosítható árut jelentették azok a könyvek, amelyeket Mészáros Anna közös szerzemény vagy — özvegyként — saját szerzemény címén különített el, s 1763-ban vetetett leltárba. Több mint 600 kötetes állományról van szó, ami nagyobb részt tankönyvekből, kisebb részt ájtatos 23 Pázmány imádságos könyvének újabb kiadásai voltak népszerűek (A keresztényi Imadsagos Keonyv. Grätz, 1606.). Illyés István három részből álló énekes és imakönyve (Soltári Énekek... Nagyszombat, 1693) külön címmel több kiadást ért meg a 18. században. Szelepcsényi név alatt énekeskönyve (Istenes Énekek. Nagyszombat, 1672.) 18. századi kiadásait kell értenünk. 24 A Tripartitum először 1517-ben jelent meg nyomtatásban, a 18. században (1760-ig) Nagyszombatban és Csíksomlyón nyomták újra, népszerű (iskolai) célú változatát Nagyszombatban, Kolozsvárott, Lőcsén és Nagyszebenben is kiadták. A kiadásokat feltűnteti: BÓNIS 1990. VII- XXXII., különösen XXVI-XXXII. 6 Acta Papensia IV (2004) 1-2.
