Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
3-4. szám - Újraolvasó - A hagyományos bakonyi kultúra átalakulása
UjRAOLVASÓ tak. Ma már ezeket az edényeket legtöbb helyen üveg- és porcelánedényekkel pótolták. A székek keményfából készültek, hátuk és ülőlapjuk részben faragott, részben pedig virágosra festett. Igen tartósak. A mai puhafából készült székeknél százszor többet érnek. Az ágyakat rendszerint az udvarral szemközt levő fal mellé tették, közéjük többnyire egy-egy sublatot helyeztek. (Az almáriom újabb keletű.) Leginkább tornyos ágyak voltak. De éppen a veszprémi múzeumban láttam egy nevezetes ágy ritka példáját is. A noszolya (!) durván faragott négy lábú alkotmány, mely rendesen házilag készült. Heverője szalmából fonott, némely háznál a pitvarban, nagy tornácon szokott állani. A sublat több kihúzható fiókból álló szekrény, melyben fehérneműt tartottak. Minden egyes fióknak elől két-két rézkarikája volt. Tetején különféle dísztárgyakat szoktak elhelyezni. Említést érdemel még a tulipános láda, mely részint festett, részben vésett volt. A sublatéhoz hasonló célokat szolgált. Nagyon hasznos szolgálatot tenne a köznek az az egyén, ki a régi zirci céhek ládáinak hollétére nézve felvilágosítással szolgálna.34 A zirci városházán van egy ilyen régi láda, ez lehetett valamikor a község ládája.35 Hasonlóképjp] elengedhetetlen fölszerelése volt a szobának a faliszekrény. Itt tartotta a gazda klipit-klapatóriumát (pálinkás bütykös), hogy mikor éjjel felébred, mindjárt kéznél legyen. Ez a négyszögletes alkotmány a falban levő üreg volt elölről ajtóval ellátva. Rendesen ágymagasságban feküdt. Ezeket az itt említett bútorokat nem asztalosok, hanem ügyes faragó emberek készítették, amilyenek csaknem minden faluban találhatók voltak. Mai viszonyok szerint az ilyen munkák értékét nem tudnánk megfizetni, részint a faárak, részint pedig a munkadíjak miatt. Abban az időben pedig, mikor ezeket készítették, még nem volt vasút, mely a Bakony erdeit annyira megritkította volna. Szólhatnánk még a konyha, kamra és istálló fölszereléséről is, ezekről azonban később más helyen emlékezünk meg. Nem feledkezhetünk meg azonban még a zirci asztalosiparról, mely évtizedek óta elismerést érdemlő fejlettséget tanúsít. y Hét zirci céh hiányos anyaga maradt fenn a XVIII-XIX. századból, melyet a különböző gyűjteményekben, részben a Reguly Múzeumban őriznek. Vö.: ERI István-NAGY Lajos- NAGYBÁKAY Péter: A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere I—II. Bp., 1975. A zirci céhanyagról: II. 215-216. '5 Ennek fennmaradásáról nincs tudomásunk. Acta Papensia IV (2004) 3-4. 195