Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
3-4. szám - Újraolvasó - A hagyományos bakonyi kultúra átalakulása
UjRAOLVASÓ Szűrszabókat is csak elvétve találunk már a Bakonyban. A zirci vásárokon néha meg szokott jelenni egy-kettő. Alighanem Veszprémből valók.25 De ritkán van jó vásárjuk, mivel a cifraszűr is divatját múlta. Még a pásztorember is csak ritkán keresi26. Ámbár díszítése gyakran a népművészet remeklését foglalta magában. Mivel a szűr vagy fehér, vagy pedig fekete volt, azért a díszítés is ehhez alkalmazkodott. Rendesen piros és kék posztóból kicifrázott virágokat varrtak rá. De a varrás maga is dísz gyanánt szolgált. Esős időben a szűr igen jó szolgálatot tett, főleg a pásztorembernek, mivel át nem ázott és így megóvta őt a meghűléstől. De az is bizonyos, ha megázott, olyan nehéz lett a beleszívódott víztől, hogy gazdájának elég volt cipelnie. Hosszú bundát a bakonyi nép között ma már keveset látunk, hasonlóképp] vagyunk a ködmennel is. Mindkettő kívül tehénirhából, belül magyarfajú birka hosszúszőrű gereznájából állott. Ujját és gallérjátpedig fekete bárány prémjével szegélyezték. Díszítésük különféle alakú tulipánvirágokból állott. Ködment viseltek az asszonyok is, mégpedig a negyvesen és ötvenes években. Laczkó Dezső27 veszprémi múzeumigazgató úr mutatott belőle egy példányt, alighanem Rédéről való. Ha a mai szabóipar fejlettségét kisérjük figyelemmel, örvendetesen tapasztaljuk, hogy a bakonyi szabóipar megfelel a mai divatnak. Természetesen ezt nem a falusi szabókra kell érteni, de aki a zirci múlt évi ipari kiállítást megtekintette, beláthatta azt, hogy a zirci szabók még a kényesebb ízlést is képesek kielégíteni28. Amit különben igazolhat az a körülmény is, hogy egyik-másik zirci szabó részint külföldön, részint pedig a fővárosban nyerte szakképzettségét, mivel ott, mint szabósegédek, hosszabb ideig előkelő szabóüzletekben dolgoztak. A szabóiparon kívül figyelemre méltó fejlettséget mutat fel a bakonyi iparban a cipészipar, [amely] Zircen különösen el van terjedve. A község lakosainak számához viszonyítva, Zircen aránylag sok cipész van. És hogy valamennyinek jól mehet az üzlete, bizonyítja az is, hogy a zirci cipészek 25 1848 előtt a veszprémi szűrszabók szinte az egész Dunántúlt ellátták termékeikkel. A művészi kivitelű cifraszűröket a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum őrzi. 26 A XIX. század végén a cifraszűrt már csak a kanászok viseletének tartották. JANKÓ 1902. 227. — Kis Ernő szerint „A régi híres veszprémi czifra szűrt s az ujjatlan bundát kiszorította a galléros, szürke katona köpenyeg, ez a szinte nemzetközi ruhadarab." Vö.: KIS Ernő: Veszprém vármegye gazdasági leírása. Veszprém, 1905.16. 27 Laczkó Dezső (1860-1932) geológus, veszprémi piarista tanár és múzeumigazgató. 28 1910-ben bronzéremmel jutalmazták ifj. Xerovics József és Link Sándor szabómestert, elismerő oklevéllel pedig Ulrich József és Fortenbacher József szabósegéd munkáit 192 ACT A PAPENSIA IV (2004) 3-4.
