Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
3-4. szám - Kisebb közlemények - Mezei Zsolt: Kozma Andor egy betiltott verse
Kisebb közlemények kincsében, újságírói és szaloni szavakat fesztelenül beillesztő gazdag nyelvében, de versei többségét meg lehetett volna írni prózában is. Hiányzik belőle az élet titokzatosságának átérzése, amelynek kifejezése pedig a költészet egyik létjoga. Alig van dallamosabb költőnk, de egyike a legkevésbé zeneieknek. Gyakran művészi, de szinte sosem költői."14 Kozma egyik erőssége a szatíra iránti érzék, amellyel nem társadalmi rétegeket, inkább egyes embertípusokat gúnyolt ki. Nyelve megőrizte a gazdag vidéki ízeket, azonban fesztelenül használta a nagyvárosi zsurnaliszták szókincsét is. „A népnemzeti iskola folytatója abban is, hogy mint költőt elsősorban a külső világ érdekli: a politikai események nem kevésbé, mint a társadalmi jelenségek. (...) Alkalmi költőnek tartotta magát s az is volt, nagyobb mértékben, mint bárki, de az alkalomra többnyire nem lírailag, hanem epikailag: a látott dolognak vagy személynek lehetőleg égj kis történet keretében való bemutatásával reagált."15 Gyűjteményünk könyvtárában Kozma Andor legtöbb műve megtalálható, néhány ezek közül dedikált példány, az író maga ajándékozta kedves iskolájának. E művek között van két, néhány oldalból álló nyomtatvány, könyvtári kötésbe egybekötve. A B I. 954b. jelzetű (210x140 mm) példányon a szerző nemcsak a nevét és az ajánlást írta a jobb felső sarokba, hanem a költemény keletkezési körülményeit, sorsát is röviden összefoglalta. A kéziratos bejegyzés a következő: „Felolvastam a Kisfaludy társaság 920 11/8 ünnepi ülésén. A cenzúra letiltotta. Valaki, nem tudom, ki, mégis kinyomatta s küldött belőle nekem 10 példányt. Egyet ime, küldök belőle a pápai diákoknak. KA." A negyedik lap alján olvasható az impresszum: „Besskó Budapest, IX., Rákosii. 1." A verset tehát, amelyet a cenzúra betiltott („A táltos álma") kis pélányszámban, engedély nélkül nyomtatták ki. A trianoni országcsonkítást látomásszerűen megéneklő költemény 1920. február 8-án hangzott el, a gyalázatos békét pedig június 4-én írták alá. Mondhatjuk, előre látta, mi fog történni az országgal. „Ezzel számára egész világ omlott össze, mindaz, ami a magyar életben öröm és büszkeség volt számára."15 Kozma Andor tehát, ki egy levelében „holtig pápai diák"-nak nevezte magát, elküldte a titokban kinyomtatott verset a pápai kollégiumnak. Az akkori igazgató, Faragó János (1865-1944) úgy döntött, hogy a művet a diákság kezébe adja: utasította tehát a Főiskolai Nyomdát (1838-1949), hogy változtatás nélkül nyomtassák ki a költeményt. Ennek a nyomdaterméknek egy példánya kolligátumunk másik, B I. 954ba. jelzet alatt nyilvántartott darabja. Ennek végére Pongrácz József (1885-1963) főiskolai könyvtárnok kézírással a következő megjegyActa Papensia IV (2004) 3-4. 173 11 KOM1.ÓS Aladár:A magyar költészet Petőfitől Adyig. (2. jav. kiad.) Bp., 1980. 247. u KOMLÓS1980. uo. ,bSCHÖPFLIN Aladár: Kozma Andor. = Nyugat, 1933. 9. sz. 547-549.