Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
1-2. szám - Műhely - Kasza Georgina: „Mitsoda élet az illyen!" Péter Krisztina contra Szőke László
Műhely mege bizonyítja a megfogalmazásuk objektivitását. Emellett „a mikro- történelem arra törekszik, hogy ne áldozza fel az egyedi elemeket a szélesebb általánosítások oltárán, s hangsúlyozza az egyéni életeket és eseményeket"4 „Az átlagember életének tényei, a viselkedést irányító normák, erkölcsi meggyőződések, hitbeli elvek feltárása a történetírói megismerés valami egészen új módját feltételezi, amely elüt mind a hagyományos — narratív — politikai eseménytörténettől, mind a strukturális és funkcionális összefüggéseket elemző társadalomtudományos történetírás gyakorlatától."5 Fontos szempont, hogy a mikrotörténelemnél a kutató álláspontja a beszámoló fontos részét alkotja. Egy másik lényeges kérdés is felmerül, ez pedig az olvasó személye. „A történelem ugyanis szövegekben testesül meg, amelyek arra szolgálnak, hogy olvassák őket. Ha vannak is ezek közt olyanok, melyek 'belső használatra' készülnek, melyeket történészek egymásnak írnak, outputját a társadalom felé azok a szövegek alkotják, melyeknek nem történész olvasói akadnak. Az olvasó, mint mindenki más, saját mentális univerzumában él."6 A mikrotörténelemmel egyidőben a fennálló társadalomtudományi megközelítések kritikájaként egy másik fontos irányzat is kikristályosodott: a mindennapi élet kutatása.7 Az Alltagsgeschichte „annak feltárására vállalkozik, hogy milyen módon lesz az ember egyszerre tárgya és alanya saját történelmének (...) Azt kell tehát bemutatnia vagy egyenesen bizonyítania, hogy a társadalmi kényszereket vagy ösztönzéseket miként észlelték és dolgozták fel érdekek, szükségletek, szorongások és remények formájában; egyáltalán hogyan keletkeznek ezek a folyamatok során. Másként fogalmazva: előtérbe kerülnek azok a formák, melyek révén az emberek 'kisajátították' — ezzel egyidejűleg át is formálták — 'saját' világukat "8 Ezek figyelembe vétele szintén fontos a válóperek esetében. A válóperek esetében a más területen már kevés újdonságot hozó statisztikai módszerek alkalmazásával is számos következtetést tudunk levonni. Táblázatokat készíthetünk arról, mennyi válópert bonyolítottak le az adott korszakban; vagy hány nő és hány férfi kezdeményezte a válást. Ezek a táblázatok mindenképp segítséget nyújtanak a válópereknél, s jól alátámasztják azokat a következtetéseket, amelyeket a perek mikroszintű vizsgálatával megfigyelhetünk. Az önálló adatbázis elkészítésével a narratív források kvantitatív megközelítése is lehetővé válik.9 Magyarországon a válás történetét feldolgozó átfogó munka még nem készült. A reformkori válóperek az első olyan tömegében fennmaradt forrá* LEVI 2000.142. 5 GYÁNI 1997.157. ‘ SZÍJÁRTÓ 1996.179. 7 A mindennapi élet történetéről, mint kutatási irányzatról bővebben LÜDTKE 1995. 8 Alt Lüdtkéről, az Alltagsgeschichte vezéralakjáról GYÁNI 1997.160. 9 A statisztikák elkészítéséhez segítséget nyújt: FAIRBURN 1999. 145-176., továbbá FLOUD 1984. 112-176. 16 Acta PAPENSIA IV (2004) 1-2.
