Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
3-4. szám - Forrásközlés - Mezei Zsolt: A Dunántúli Református Egyházkerület statisztikája 1817-ben
Forrásközlés [...] [Énekek, könyörgések, prédikációk: 7-27. oldal] [Folytatódik a 28. oldalon\. Emlékezetül feljegyeztetik ide az is, hogy: 1. A' Reformétiónak ezen harmadik Százados Innepén kik vóltak ezen kilentz Tractusokra vagy Esperestségekre kiterjedett Túl a' Dunai Fő Tiszteletű Superintendentia13 Fő Consistoriumának Tagjai, mind a' Belső mind a' Külső Rendből valók. 2. Kikből állott a' Pápai Reformáta Ekklésiának, mellynek kebelébe ez a' Solemnis Innep tartatott, Presbytériuma. 3. A' Pápai Reformátum Collégium Népessége mi volt ebben az Esztendőben.14 I. A' SUPERINTENDENTIALE FŐ CONSISTORIUMNAK13 TAGJAI. Fő Curatora ez idő szerént a' Superintendentiának, Méltóságos Szilasi és Pilisi Szilassy Jósef6 Úr, Tsászári Királyi Tanátsos, és Nádor Ispányi ítélő Mester. Püspöke a' Fő-Tiszt: Superintendentiának, Fő Tisztelendő Tóth Pápai jósef,15 16 17 Dadi Prédikátor, és Tettes Fehér Vármegyének Tábla Bírája. Egyházi Generális Fő Nótárius Tóth Ferentz18 Pápai Prédikátor. 15 superintendentia (latin) = egyházkerület. Az egyházkerület közigazgatási beosztása az idők folyamán többször változott. Vizsgált korszakunkban (a XIX. század elejétől 1920-ig) a Dunántúli Református Egyházkerületnek kilenc egyházmegyéje volt. 14 A diákság névsorának közlésétől most eltekintünk, mivel a közeljövőben megjelenő „A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861" c. kiadványunkban ez is olvasható lesz. 15 consistorium (latin) = egyháztanács, az egyházkerületet irányító választott testület 16 Szilassy József (1755-1836) Losoncon született, hivatali pályáját Nógrád vármegyében kezdte, ahol 1790-ben főszolgabíró, majd főjegyző lett. Tizenöt évi vármegyei szolgálat után a királyi tábla ülnöke, személynöki, országbírói és nádori ítélőmester lett. 1810-től a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, később főkurátora, 1819-ben a hétszemélyes tábla bírájává, titkos tanácsossá, Tolna vármegye főispánjává nevezték ki. Az 1832/36-os ország- gyűlésen a Szent Korona őrévé választották. Pesten halt meg 1836-ban, 82 éves korában. 17 Tóth-Pápai József (1758-1827) szuperintendens, Tóth-Pápai Ferenc esperes-lelkész fia. Tanult Debrecenben, ahol 1775. április 27-én iratkozott be a felső osztályba, 1785. március 12-től főiskolai senior volt. Ezután külföldi utazást tett: meglátogatta a lipcsei, hallei, göttingeni, marburgi és erlangeni egyetemeket. 1788-ban kömlődi, majd dadi lelkész, 1811-ben esperes lett. 1814. június 30-án a Dunántúli Egyházkerület szuperintendensévé választották. Fehér és Somogy megyék táblabírája volt. Meghalt 1827. február 15-én Dadon (Komárom vm.) Arcképe: rézmetszet Possinitól Tóth Dániel első egyházi almanachjában (vö.: 1. sz. jegyzetünkkel!) — Nekrológja: Tudományos Gyűjtemény 1827.1.122. 138 Acta Papensia IV (2004) 3-4.