Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth Géza: Településtörténet és/vagy monográfia (Komárom-Esztergom megye)
Műhely Tát története (2000) saját műfaji megnevezése szerint monográfia és tanulmányok együttese. A szerkesztett mű első része a településtörténeti ösz- szefoglaló, az 1981. évi hasonló igényű írás bővített változata. A kronologikus tárgyalásmód több helyen nem elég részletező, sok az utalás az országos folyamatokra, áttekinthetőbb lett volna a tematikusabb bontás. Itt is aránytalanul soknak tűnik a jelenkor-történeti anyag. Lábjegyzetei fontosak, kissé kevésnek érzem a bibhográfiában felsorolt műveket. A szerző utószavában írja: „A lejegyző krónikaíró csak annyit tett, hogy összegyűjtötte, ám nem minden esetben kötötte rendezett csokorba az adatokat, tényeket és egyéb, esetleg fontos anyagokat is kihagyott, hisz a könyv terjedelme is meghatározottan véges." A történeti részt tanulmányok, néprajzi, nemzetiségtörténeti írások, a falu díszpolgárainak fényképes életrajza, valamint a 2000. évben a településen élők nevének adattára egészíti ki. Ez utóbbi fejezet több, főként 2000-ben megjelentetett mű sajátja, e nagyközség esetében azért sokat elvett az emfitett „meghatározottan véges" terjedelemből. Szintén több szerző szerkesztett munkája a Sédtől Süttőig (2000) című, hasonló gyűjteményes kiadvány is. Ennek első 197 oldala a kronologikus tárgyalásmóddal előadott történelem. Ezen belül különböző súllyal és arányban szerepelnek az egyes tematikai egységek. Itt is súlyt helyezett a szerkesztő arra, hogy a helyi különleges értékek külön fejezetet kapjanak. Az előző táti művel megegyező koncepciójú, szemléletű és felépítésű süttői is e fő fejezet után sorjázza a település egyedi arculatát bemutató tanulmányokat. Ezek azonban szervesebben kapcsolódnak egymáshoz az előzőnél, ám az aránytalanságok éppen az egyedi, csak erre a falura jellemző, az itt élők mindennapjait hosszú távon alapvetően befolyásoló gazdasági adottságok miatt elkerülhetetlenek. Egy település történeti folyamatának teljességét kellene az egyes szerzőknek visszaadni. Ebben a politika-, gazdaság- és társadalomtörténet, település- és gazdaságföldrajz, régészet, néprajz, művelődéstörténet, nyelvészet, történeti névtan ismeretanyagát kell összegyűjteni, s ezeket rendszerezni. Mint már a városi monográfiák esetében utaltam rá, ez széleskörű szakmai felkészültséget kíván. Ezért célszerűbbnek látszik egy-egy település komplex történetének feldolgozásához különböző területeken jártas szakemberekből álló szerzői gárdát létrehozni. A sokirányú forrásfeltárásra ez lehet a legjobb megoldás. Nem mond ellent ennek az a három, alább következő — véleményem szerint a monografikus teljességet a leginkább megközelítő — „egyszerzős mű" sem. 76 Acta Papensia III (2003) 1-2.
