Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Márfi Attila: Gondolatok a baranyai településtörténeti kiadványokról 1990–2002
Műhely sek és évkönyvek. Ezt követően azonban a központi számonkérés, s az anyagi támogatás megszűnésével folyamatosan csökkent a krónikaírók száma. Napjainkban már csak néhány község érzi fontosnak a falukrónika írását.3 A „leszálló ágba" került mozgalom hatalmas forrásanyagot hozott létre, hiszen tekintélyes, közel 100 irat folyóméterre4 tehető a keletkezett krónikagyűjtemény, amely vitatható forrásértéke ellenére a helytörténet-kutatás egyik fontos forrásbázisává vált.5 A krónikaírói mozgalom ellentmondásos hatása napjainkban is kimutatható a helytörténetkutatásban. Egyes kiadványok a lokálpatrióták lelkes kezdeményezésére, helyi összefogással születtek meg, ezért a dilettantizmus jegyeit viselik magukon. A lelkesedést nem mindig támasztja alá megfelelő felkészültség, forrásfeltárás, s hiányzik a szakirodalmi tájékozottság, elméleti-módszertani felkészültség. A krónikaírás mellett az elmúlt évtizedek másik figyelemre méltó kezdeményezése az 1970-es évek derekáig nyúlik vissza, s a Baranya Megyei Levéltárhoz kapcsolható. Ekkor — az országos munkaprogram részeként — egy népes munkacsoport alakult a több kötetes Baranyai Községtörténeti Lexikon c. szintézis elkészítésére. A közel egy évtizedig zajló feldolgozó munka során több tízezer községtörténeti lexikoncédulát készítettek, melyeket a községek szerint és tematikus rendben csoportosítottak. Bár a tervezett kötetek anyagi és egyéb okok miatt nem jelenhettek meg, a tematikus kartonokat gyakran használják a településtörténeti kutatók.6 3 Dr. Vargha Dezső a BML munkatársának, a Baranya megyei krónikaírás jelenlegi referensének szóbeli közlése alapján. 4 Baranya Megyei Levéltár XXXII. 13. Baranya megyei községi krónikák 1972-2002. 97,60 ifm. (Idetartoznak az úgynevezett krónikaértékelő lapok is a járási és megyei összesítésekkel együtt.) 5 A községi krónikákat a már említett 1971. évi utasítás az alábbi szerkezeti egységekre tagolta: 1. Évkönyv: azaz a tárgyalt esztendő kronológiai sorrendben lejegyzett főbb eseményei. 2. Összefoglaló: A fontosabb, jellemzőbb események, történések kivonatos, statisztikai adatokkal is alátámasztott öszzesítése. 3. Dokumentumgyűjtemény: Az előző két szerkezeti egységet különböző dokumentumokkal megerősítő források gyűjteménye: Fényképek (archív és aktuális eseményekről készült fotók), újságcikkek, újságok, időjárás grafikonok, meghívók, plakátok, műsorprogramok, képeslapok, térképek, temetőkataszterek, tanács és vb. határozatok másodpéldányai, hangszalagok, kazetták, videokazetták. Igen gyakran különböző történeti korok dokumentumait és az utólag készült visszaemlékezéseket is itt őrizték meg. — BEZERÉDY Győző i. m. 17-20. Itt kell megemlíteni, hogy az 1972-es kezdő időponttól 1978-ig Bezerédy Győző volt a megyei krónikareferens, majd 1986-ig Sándor László vezette a krónikamozgalmat. Tőle dr. Vargha Dezső vette át ezt a szerepet, melyet napjainkban is betölt. 6 Ehhez a terjedelmes és roppant értékes cédulaanyaghoz soroljuk ma már az úgynevezett Krisztics-féle kartotékokat, azaz a Krisztics Sándor egyetemi tanár által kezdeményezett és végrehajtott kutatások cédulaanyagát is. 6 Acta PAPENSIA III (2003) 1-2.
