Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés Kelt ausztriai Bécs városunkban, augusztus hónap tizenkilencedik napján, az Úr 1720. esztendejében. Károly saját kezűleg gróf Erdődy László Ádám nyitrai püspök185 saját kezűleg Sigray József186 saját kezűleg FÜGGELÉK Lista az előző két közleményben már publikált források egyéb előfordulási helyeiről Jelmagyarázat: Aláhúzás nélküli sorok: Szaggatottan aláhúzott sorok: Folytonosan aláhúzott sorok: az 1. vagy 2. közleményben már szerepelt forráshelyek az 1. közleménynek a 2. közleményben pótlólagosan szerepeltetett forráshelyei az 1. vagy 2. közleményben nem szerepelt forráshelyek 185 A monyorókeréki Erdődy család Magyarország egyik középkori eredetű famíliája. A Szatmár megyei Erdődről származó Bakócz Bálint titeli prépost 1459-ben kapott nemességet és címert, általa testvérei, többek között Bakócz Tamás, a későbbi bíboros, esztergomi érsek és konstantinápolyi pátriárka, Szatmári (Bakócz) Ferenc győri püspök, és a világi állapotú Miklós. Az ő fiai már Erdődieknek nevezik magukat, tőlük ered az Erdődy család. Előnevü- ket a Vas megyei Monyorókerékről kapták, melyet Bakócz Tamás 1493-ban kapott királyi adományként. A grófi címet 1565-ben Erdődy Péter horvát bán kapta. Erdődy László Ádám gróf 1679-ben született. Tanulmányait Pozsonyban és Bécsben végezte, 1701-ben szentelték pappá. Még ebben az évben győri kanonok és pápóci prépost lett, eme javadalmait haláláig megtartotta. 1704-ben.lett kancelláriai titkár, közben 1705-ben elnyerte a nyitrai püspökséget is. 1720 nyarán lépett elő alkancellárrá, még ezév őszén követként járt Lengyelországban. A fenti iratot eszerint alkancellárként írta alá. 1725 februárjában kancellárrá nevezte ki a király, de mindössze 1 hétig működött tényleges kancellárként, ezután lemondott, és csak címzetes kancellár maradt. 1736-ban halt meg. NAGY IV. 59, 62, 68. KEMPELEN III. 455. Magyar Katolikus Lexikon. III. kötet, főszerk. Diós István. Bp., 1997. 218. IVÁNYI 404. FALLENBÜCHL Zoltán: Magyaroszág foméltóságai. Bp., 1988. 99, 102. Magyar Királyi Udvari Kancellária, Index individuorum cancellariae. A 79,1. köt. E betű. 186 A Sigrayak a Szepes megyei Sigra helységből származó nemesi család. Sigray József 1708-ban lett a királyi tábla ülnöke. Az 1712-1715. évi országgyűlésen ilyen minőségében több bizottság, többek között a vallásügyi tagja is lett. 1717-től a Magyar Királyi Udvari Kancellária tisztviselője, először titkár és előadó, 1727-től kancelláriai tanácsos. 1731-ben a királyi sze- mélynöki bíróság tanácsosa lett, 1739-től Somogy vármegye főispánja. 1724-ben szerzett bárói címet családja számára. NAGY X. 177-179. KEMPELEN IX. 348-349. IVÁNYI 388. Magyar Királyi Udvari Kancellária, Index individuorum cancellariae. A 79,1. köt. S betű. 284 Acta PAPENSIA III (2003) 3^.
