Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Komlósi József: Fejér megyei településtörténeti monográfiák 1990–2002
Műhely A helyi kutató szerzők közül sokan a település történetének több évtizede krónikásai, az írásos és tárgyi emlékeket több évtizede gyűjtő személyek voltak. Fellegi Imre a helytörténeti szakkör vezetője volt Bodajkon. Kigyűjtötte és feldolgozta a településre vonatkozó irodalmat évkönyvekből, lexikonokból, statisztikai kiadványokból, útikönyvekből, helységnévtárakból, hírlapokból, átnézte a plébánia és a református egyház anyakönyveit, összegyűjtötte a helyiek által írt emlékezéseket, feljegyzéseket. Két évtizedes gyűjtőmunkájának eredményeként készülhetett el a Fejezetek Bodajk múltjából című kötet. Hasonló gyűjtőmunka eredményeként jelent meg Kupi László Kápolnásnyék történetét feldolgozó munkája, és a jancsó István (több mint három évtizeden át a helyi posta vezetője, majd mozigépész, később a kul- túrház vezetője) által összeállított Sárkeresztúr története című könyv. A Vértesacsa című kötet szerzője, Kasó Katalin nyugalmazott középiskolai tanár nyaralót vett a településen, és ezt követően kezdett el érdeklődni a falu múltja iránt, Polgár Péterről tudjuk, hogy gyermek- és ifjúkorát töltötte Magyaralmáson. Lendvay Zoltán címzetes apát, esperes plébános 1951-től volt Adony plébánosa. Külön kell szólni az egyetlen, ebben az időszakban megjelent Székesfehérvár történetét feldolgozó kötetről és annak szerzőjéről. Régi hiányt pótolva Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára 1993 és 1996 között adta ki Lauschmann Gyula (1861-1918) Székesfehérvár története című, addig csak kéziratban létező munkáját. Az orvos szerző - több, a város történetéről szóló tanulmány után - a történeti irodalmat, levéltárak történeti értékű iratanyagát áttanulmányozva, 1908 és 1912 között írta művét. Modellnek Virág Benedek Magyar Századok című munkáját tekintette, de hatással volt rá Károly János Fejér vármegye története című munkájának második, Székesfehérvár történetével foglalkozó kötete is, amelynek tévedéseit sok esetben kiigazította. Munkáját 1912-ben a város közönségének ajándékozta, kiadását azonban előbb az első világháború, majd a gazdasági válság akadályozta meg. A négy gépelt példányból kettő közgyűjteménybe került, sokan használták kutatásaikhoz.6 Természetesen a városról több olyan könyv látott napvilágot 1990 és 2002 között, amelyek tartalmaztak várostörténetet is, pl. a Fehérvári almanach 1995- ben7, ezek azonban nem tekinthetők településtörténeti monográfiának. A 6 FARKAS Gábor: A szerkesztő jegyzete. = LAUSCHMANN Gyula: Székesfehérvár története. 1. köt. Székesfehérvár, 1993.16. 7 Fehérvári almanach 1996. Szerk. Csurgai Horváth József, Fülöp Gyula, Őri Tóth István. Székesfehérvár, 1995. Fal Fotóművészeti Galéria és Kiadó-Riport Fotó Stúdió-Szent István Király Múzeum Marosi Arnold Alapítványa. 160 p. 26 ACTA PAPENSIA III (2003) 1-2.
