Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Kerpel Péterné: Egy reformkori pápai diákfolyóirat: a „Rózsa" (1836–1837)
Műhely kotta eszményi nővel, amely házias, szerény, az atyai uralmat csöndesen viseli, s csupán a körülmények kedvező alakulásának köszönheti boldogságát. „Az Ifjú szívében ég lakik, 's abba szerelmi boldogság az «du"85 — áradozik Eszter, aki tettekre semmiképpen sem vállalkozna. A Kisfaludy-remekek játék a játékban „kettőzött fikciójáról"86 sem beszélhetünk a Pénz Emberség kapcsán, hiszen az eltérő dialógusok egymásba szövődésére nem találunk példát. Csupán a leányőrzés motívumának és az ellesett színpadi fogásoknak némi diákos ízlésű fűszerezése Dömjénnek ez a komédiakísérlete, melyet saját kézírásában nyújt át az olvasónak. A vígjátékban Reteki számára megtanulandó „actioma" (pénz=emberség) Dömjén másik drámakísérletében is fontos momentum. A Rózsa vagy a' Kétszínű című szomorújátékban ezt az elvet vallja a cselvető Ravaszdy is: „a pénz az élet 's a szegénység a halál".87 A választott műfaj azonban előrevetíti a tragikus véget, a bármi áron boldogulni vágyó hősök sorsa szomorú véget ér. Dömjén Rögtönis álnév alatt a folyóirat 20. számában kezdte közölni a három felvonásból álló drámát, s csak a befejezés után, a 24. szám végén árulták el a szerző kilétét. A ma már kevésbé ismert műfaji megjelölés, a szomorújáték (Trauerspiel) olyan drámai művet sejtet, amelyeknek a hősei szenvedéseket vállalva elpusztulnak ugyan, de nem tragikus hősökként, hanem mártírokként. Magyar színpadon az 1810-es évektől jelent meg a szomorújáték két formája. Az egyik az áltörténeti „herosi", ide tartoztak a Hamlet-variációk, a Lear király, a Macbeth; a másik pedig az ún. polgári szomorújáték, amelynek országszerte elterjedt képviselője Schiller Ármány és szerelem című drámája volt.88 A klasszicizáló szomorújátékot főleg Erdélyben kedvelték. ,,A' Szerelem féltésnek gyászos következései"89 Magyarázattal ellátott címlap arról árulkodik, hogy Pápán 1824. április 20-án előadtak egy öt fel- vonásos szomorú játékot, amelynek a pontos címét sajnos nem ismerjük. Akár a Schiller-dráma egyik magyarítása is lehetett. Dömjén drámaszövege azonban ezzel csupán a női főszereplő tragikus halálában rokonítható. A Rózsa vagy a' Kétszínű szerzője polgári szomorújáték hagyományait folytatja, amikor a szerelemféltést választja témájául. A végzetes félreértéseket egy cselvető, Ravaszdy terveli ki, ő komponálja az eseményeket. Egy gazdag földbirtokos egyetlen lányát, Ágnest nem választottjához, Hiszfalvy Gyulához, hanem az arisztokrata Fennlakyhoz szeretné feleségül adni. A szerelmesek elválasztására törekszik Ravaszdy is, aki látszólag Fennlaky útját igazítja a lányhoz, valójában saját maga szeretné nőül venni Deli ÁgRózsa 1836-1837.186. NAGY 1998. 511. " Rózsa 1836-1837. 254. 8K KERÉNYI1981.135. m NÁDASDY 1981.17. Acta Papensia III (2003) 3^1. 235
