Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Kerpel Péterné: Egy reformkori pápai diákfolyóirat: a „Rózsa" (1836–1837)
Műhely humoros népetimológiájú nevekkel ellátni a szereplőket, melyek már önmagukban előre jelezték az illető személy jellemét".70 A beszélő nevek a magyar színpadon Kisfaludy óta gyökeresedtek meg. Fukarfiról azonnal eszünkbe juthat Moliére: Fösvény című drámája, ám a pénzsóvárságon kívül más nem rokonítja őket. A latinizáLni igyekvő táblabíró Fukarfi alakjában a pénzforgatásból élő polgár és a maradi köznemes figurája olvad sajátosan egybe. Mintha A kérők latinos műveltségű Perföldyje és Baltafy kapitány ízes-magvas magyarsága ötvöződnék.71 Amíg azonban Kisfaludy legjobb vígjátékaiban akérők „egy-egy magatartásformát, műveltségtípust és beszédmódot képviselnek",72- Addig szerzőnk nem tudja ily mértékben kihasználni a szereplők karaktereit. Igazából nem a két kérő, hanem az apa és az egyik kérő (Gatey) ellenpontozza egymást, Retekit Szélházy báróhoz csak szándéka, az érdekházasság terve közelíti. Az apa jellemzésére szolgálnak az ilyen és ehhez hasonló mondatai: „én magam örömest pénzes zacskóvá válnék", vagy „nem volt, nem is lesz szebb Ember a pénznél".73 A szavakon túl a tárgyi környezet felépítése is jellemábrázoló erőt sugároz. Az első jelenésben az asztalon két könyv van, az Álmoskönyv és az üzletkönyv, melybe azok neve szerepel, akiknek kölcsönt adott. Amikor az egyik inas hangosan olvasni kezdi, ezt halljuk: „Jakab zsidó be hozta a' nála levő Summa interessét 200 forintot. Az Izsáknál levő 800 forintot Zczignek Ígértem, mert az egy forinttal többet ígért az egészre".7'' Nemcsak pénzsóvár, hanem babonás is, színrelépésekor rögtön éjjeli álma jelentését kutatja az Álmoskönyvben, s örömmel nyugtázza, hogy pénz áll majd a házhoz. „Miolta ezek a Neologusok vágynak, 'minden inversa ratione megy. Újságot is azért nem járatok, hogy tele vágynak ujj szavakkal, s csak úgy csuklik bele az Ember szeme".75 A kérő megnyerése érdekében azonban maradiságát palástolni akarja: „Gatey a' mint levele mutatja ollyan újj gesztuséi ember, azért hát én is valami könyvet szeretnék olvasni".76 Leánya erre egy zsebkönyvvel segíti ki, mellynek címét sajnos nem közli a szerző, de azt tudjuk, hogy a zsebkönyvek divatja ekkoriban igen nagy volt, ezért kapott szerepet a kellékek között. Az események menetét a két kérő és a két inas megjelenése bonyolítja, de nem pusztán versengés folyik, hanem szerepcsere is történik. A szélhámos Reteki, aki vagyonát peres úton elvesztette, a szerencsés Gateynak adja ki magát, hogy így elorozza a menyasszonyt. Szerencsére a másik kérő sem késlekedik, és hamarosan fény derül a turpisságra. 70 SOLT 1993.35. 7> NAGY 1998. 513. 72 NAGY 1998. 514. 73 Rózsa 1836-1837.186. 74 Rózsa 1836-1837.189. 75 Rózsa 1836-1837. 184. . 7* Rózsa 1836-1837.186. Acta Papensia III (2003) 3-4. 233
