Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Kerpel Péterné: Egy reformkori pápai diákfolyóirat: a „Rózsa" (1836–1837)
Műhely szellemet, a magyar nyelvű tanítási rendszert honosították meg a kollégiumban.16 Stettner 1832-ben — amikor a pályakezdő Tarczy filozófiát adott elő Hegel szellemében — magyarul kezdett tanítani a jogi tanszéken, s a következő évben magyarul tartotta székfoglalóját. Bocsor szintén magyarul tanította a poétikát, és amikor 1837-ben a történelem tanszéket is elfoglalhatta, nagy hatású előadásokat tartott anyanyelvűnkön az egyetemes történelemről, többek közt az angol és francia forradalomról. Az új nemzedék fellépése „valóságos őrségváltásnak"17 tekinthető, melynek következtében a pápai kollégium magyar tannyelvűvé vált, mielőtt anyanyelvűnk a diplomáciai nyelv rangjára emelkedett volna.18 A magyar nemzeti kultúra alakításában és a személyiség önművelésében országszerte kiemelkedő szerepe volt a diáktársaságoknak. Az 1820-as évektől kezdve Selmecen, Eperjesen, Késmárkon, a 30-as években Sárospatakon is működött már társaság; Debrecenben is ekkortájt alakult az olvasótársaság.19 A magyar nyelv terjedését, a diákság nemzeti irányú szervezkedését a politikai hatalom nem nézte jó szemmel. A Helytartótanács és az erdélyi Gubernium a diáktársaságok betiltását határozta el. 1835-ben a kolozsvárit, 1836-ban az enyedit és a marosvásárhelyit oszlatta fel. A diákegyesületeket 1836-ban Magyarországon is betiltották; éppen akkor, amikor bebörtönözték a pozsonyi ifjúság vezetőit, pert indítottak Kossuth és Wesselényi ellen.20 A diáktársaságok működési tere az irodalomra, szociális térre korlátozódott. Debrecenben Péczely József ifjú professzor volt a kollégium szellemi mozgatója. A történelem, a latin, és a görög nyelv tudósa 1828-ban jelentette meg a Pallas Debrecina c. antológiát. Ezt követte az 1832-36 közt évente megjelentetett Lant c. zsebkönyv.„Nem a debreceni kör szellemében dolgoztak már, hanem az Auróráéban, finomkodó, nyelvújítási szókinccsel."21 A Lant munkatársai között fölbukkan Kuthy Lajos és Obernyik Károly, a későbbi drámaíró. Toldy Ferenc után azt is tudhatjuk Péczelyről, hogy „házához lűvogatta kitetszőbb tanítványait, olvasni, írni valót adott; munkáikat 16 ANTAL 1908. 23. A kollégiumban a tanítás az 1841/42. Tanévben vált teljesen magyar tannyelvűvé. HUDI 2001. 22. 17 SEBESTYÉN 1908.32. ■ 18 Debrecenben 1831-ben alapították a magyar tanszéket, ekkor indult meg a magyar nyelv és irodalom tantárgyszerű oktatása. Vö. BARCZA 1988. 664. A magyar hivatalos nyelvet az 1843/44: 2. te. vezette be. 19 BODOLAY 1963.41. A nevesebb református iskolák közül Kolozsvárt 1830-ban, Sárospatakon 1832-ben, Debrecenben és Székelyudvarhelyen 1833-ban, Nagyenyeden 1834-ben alakult ifjúsági irodalmi egyesület. Debrecenben az Olvasó Egyesület 1833-ben 9 tanuló részvételével alakult meg, 19 pontból álló alapszabályát 1834. november 19-én fogadták el. V. ö. BARCZA 1988. 704-715. 20 BODOLAY 1963.45. 21 TOLDY 1908. 502. 220 Acta Papensia III (2003) 3-4.
