Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Schilde René: Hivatás- és identitástudat a Jancovius-családban: Egy német szakember a magyar könyvkereskedelemben
Műhely és 1904 között a Géza utcában találjuk a családot.102 103 Öt lakhely, mind a Lipótvároson belül. Végül Adalbert és Anna utolsó közös lakhelye Budán, a vízivárosi Hattyú utcában (a mai Széna tér közelében) volt,104 talán azért költöztek ide, mert az idős Jancoviust már nem kötötte annyira munkahelye a Lipótvároshoz. A lakások valószínűleg két szobából és konyhából álltak, még az utolsó otthon, a Hattyú utcai is ugyanekkora volt.105 Szobalányt mindig tartottak, ők általában szlovák származásúak voltak.106 Ő valószínűleg a konyhában aludt. A lakás méretei nem feleltek meg az akkori polgári középrétegnél általánosan kialakult 3-4 szobás reprezentációs elvárásoknak,107 mert Adalbert jövedelme ezt nem engedte meg. Anyagi szempontok alapján a család tehát a kispolgáriértelmiségi réteghez sorolható. Az már kérdésesebb, hogy Adalbertnek még a német hazában kialakult polgári mentalitása, általános műveltsége alapján a könyvkereskedő-segéd Jancovius mely társadalmi réteghez tartozott igazán. A történészek általában a jövedelmi szempontok, a lakhelyek méretei alapján próbálják a társadalmi rétegeket elhatárolni egymástól, mivel ezek az adatok könnyen feltárhatók. Kérdés viszont, hogy a műveltségi, mentalitásbeli különbségek nem ugyanolyan fontos meghatározói-e egy személy vagy család társadalmi hovatartozásának, még ha ezek sokkal nehezebben ragadhatok is 102 Jancovius Béla és Ottó: V. kér. Arany János utca 15. Budapesti cím- és lakjegyzék 1896-1897. Szerk. Janszky Adolf. Bp., 1897. 695. i°3 1899. május 13. és 1900. augusztus 4. A Pesti Hengermalom-Társaság Jancovius Béla nevére kiállított két számlája. Lakcím: V. kér. Géza utca 7. II. lépcső, III. emelet. JL III. 1. b. 8-9. 1901 és 1904 között Jancovius Béla Árpád és Kálmán fiaival együtt volt ebbe a lakásba bejelentve. Budapesti cím- és lakásjegyzék 1900-1901. Kiadja a Franklin Társulat. Bp., 1901. 1063. Budapesti cím- és lakásjegyzék 1902-1903. Kiadja a Franklin Társulat. Bp., 1903. 1149. Az V. kerületi Lipótvárosban található Garibaldi utca viselte 1874-ben a Géza utca nevet. RÁDAY- MÉSZÁROS-BUZA 1998. 67. 104 Jancovius Béla: II. kér. Hattyú utca 1. Budapesti cím- és lakásjegyzék 1905-1906. Kiadja a Franklin Társulat. Bp., 1906. 1238. Ugyanez szerepel az 1912-es kötetben is. 1577. Már halála után erre a címre érkezik egy tévesen Janovitz Béla névre címzett levél is a Magyar-Olasz Bank részvénytársaságtól. Budapest, 1921. december 16. JL III. 1. b. 10. A vízivárosi Hattyú utca 1879-ben is már ezt a nevet viselte, eredetileg a Fő utca és Széna tér között futott, ma a Kapás utca és Csalogány utca közti szakasz viseli ezt a nevet. RÁDAY-MÉSZÁROS-BUZA 176. A korabeli Víziváros leírása: LUKÁCS 1996. 97-102. 105 Dr. Ravasz Árpádné, szül. Jancovius Margit szóbeli visszaemlékezése. 106 Az 1880-81-es családi költségvetés havi kimutatása és Jancovius Margit, az unoka visszaemlékezése enged erre következtetni. 107 GYÁNI Gábor: Hétköznapi Budapest. Nagyvárosi élet a századfordulón. Bp., 1995. 47-48. LUKACS, John: Budapest, 1900. A város és kultúrája. Bp., 1991. 62-65. HANÁK Péter: Polgárosodás és urbanizáció. Bécs és Budapest városfejlődése a 19. században. In: Uő: A Kert és a Műhely. Bp., 1988.17-62. Különösen a 39-44. oldalak. BUZINKAY Géza: A középosztály lakásideálja. In: Polgári lakáskultúra a századfordulón. Szerk. Hanák Péter. Bp., 1992. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 10.) 13-26. GYÁNI Gábor: Polgári otthon és enteriőr Budapesten. In: Uo. 27-59. 200 Acta Papensia III (2003) 3^.
