Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Schilde René: Hivatás- és identitástudat a Jancovius-családban: Egy német szakember a magyar könyvkereskedelemben
Műhely Franke Pál - Ferenci Horovitz Lajos - Hörögi, Horgosi vagy Hortobágyi Melmer Vilmos - Ménesi.46 Kiszlingstein Sándor nem hagyta válasz nélkül Sennovitz humorizálását. A szerkesztőnek magának is névváltoztatást ajánlott, miszerint nevét megváltoztathatná Szegedire, ha már annyira zavarja őt az idegen hangzású név. Szembehelyezkedvén Sennovitz nézeteivel azt írta: „Különben azt hiszem, hogy sokkal többet tesz az ember, ha német vagy bármily idegen hangzású névvel, tisztán érző és hazáját szerető szívvel és működésével oda törekszik, hogy a hazának és szakmájának becsületére váljék, mintha szép magyar hangzású nevével ezekre szégyent hoz."47 A német nyelv továbbra is jelen maradt a Corvina hírközléseiben, a folyóirat a névmagyarosítás vitáját követő számban a Magyar Könyvkereskedők Egylete új alapszabály-tervezetét magyar és német nyelven egyaránt közölte.48 1892-ben újabb germanizáció elleni tiltakozás színtere volt a könyvkereskedők lapja. A cikkíró felhívta a figyelmet a Magyar Földrajzi Társaságnak a helynevek magyar használatáról szóló határozatára, és ezzel kapcsolatban hozzáfűzte: „Ezt a határozatot ajánljuk kartársainknak is figyelmébe, s ha szívökre veszik ezt, bizonyára nem kapunk többé megrendeléseket Franz von Csáthy & Comp.-tól Debreczin-ből, se Julius Szolcsányitól in Erlau vagy Ludwig Gömöritől in Szegedin és sok más tősgyökeres magyar kartárstól, akik ezt a germanizálást - szeretnék hinni - nem szándékosan űzik, hanem a Bach-korszakból származó, megrögzött rossz szokásból. Hála Isten, ma már nem élünk olyan időket, hogy mint még 1868-ban is, egyes kiadók a Néptanítók lapjában német nyelven merték magyar kiadványaikat magyar tanítóknak kínálni! Ma minden egyes magyar könyvkereskedőnek állást kell foglalni a magyar állameszme s a magyar nyelv érdekében, ha nem akarja a hazafiatlanság súlyos vádját magám vonni!"49 A könyvkereskedő-segédek „Csak Szorosan" című lapja 1901 és 1910 között jelent meg, néhány cikk még ezekben az években is napvilágot látott a germanizáció problémája kapcsán. A lap első évfolyamának egyik számában a szerkesztőség a lipcsei Börsenblatt azon vádjára válaszolt, mely szerint a „Csak Szorosan" egyesületének tagjai soviniszták.50 Ezt a véleményt valószínűleg olyan megnyilvánulások válthatták ki, mint a szerkesztőség egyik 48 Magyarosodjunk! (Spectaculator sec.) I. = Corvina XI/30. 1888. október 30. 127. II. = Corvina XII/21. 1889. július 30.82-83. 47 KISZLINGSTEIN Sándor: Magyarosodjunk! Válasz Spectaculator sec. humorizálására. = Corvina XI1/21.1889. július 30. 83. 48 A „Magyar Könyvkereskedők Egylete" alapszabályai. = Corvina XII/22-23. 1889. augusztus 20. 86-95. 49 Germanizálók a könyvkereskedelemben. (Név nélkül, a „Vegyesek" rovatban.) = Corvina XV/10.1892. április 10. 40. 50 Válasz a Börsenblattnak. (Név nélkül.) = Csak Szorosan 1/6. 1901. október 20.1-3. ActaPapensia III (2003) 3M. 185
