Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Márkusné Vörös Hajnalka: Településtörténeti monográfiák Veszprém megyében 1990–2002
Műhely tói György, Kristó Gyula, Kubinyi András, Pölöskei Ferenc, Szakály Ferenc, Solymosi László.16 A helyi és országos szakembereken kívül részt vállaltak a helytörténeti kutatásban közigazgatási szakemberek (6) és műkedvelő történészek (nyugalmazott erdő- és agrármérnök, katona, földműves...) Mondhatnánk, megnyugtató a Veszprém megyei helytörténetírás helyzete, hiszen a számba vett időszak tennésének kétharmadát szakemberek írták, de ha megvizsgáljuk a falutörténeti feldolgozások műfaji és tartalmi jellemzőit, nem ennyiré örömteli a kép. Általánosan jellemző a helytörténeti munkák műfajának helytelen meghatározása. A művek kétharmada falu vagy községtörténeti monográfiának nevezi magát, pedig azok legalább fele krónikaszintű feldolgozás, vagyis olyan történeti feljegyzések sorozata, melyek időrend szerint vázolják a fontosabb eseményeket. Ha igénybe is vesznek forrásokat, azok használata bizonytalan vagy önkényes, semmiképpen sem nevezhetők szakmunkának.17 A szerzők módszere legtöbbször abból áll, hogy egy-egy helységre vonatkozó és gyakran más művekből majdnem változtatás nélkül átvett részeket, adatokat kronológiai sorrendbe szedik, s jellegüktől függetlenül egyetlen halmazba ömlesztik!8 Az értékelés hiánya sajnos már képzett írók műveiben is feltűnik, főleg azokéban, akik nem tudnak uralkodni szorgalmasan összegyűjtött anyagukon.19 A helytörténeti munkák egy másik csoportjánál az átfogó monográfia meghatározásnál szerényebb, de sok esetben helyénvalóbb „tanulmányok, adatok, fejezetek" címet használják. Ezek közül különösen azok a tanul16 KUBINYI András (főszerk.): Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Pápa, 1994. és Tanulmányok Pápa város történetéből 2. Pápa, 1996. 17 Csak néhányat említek példaként ezek közül: V. MOLNÁR Emma: Gyepű - Kajánfölde - Gyepükaján. Készült a községegyesítés 100. évfordulójára. Gyepükaján, 1994. Litér. Liter, 1996. SZALÓKY Károly: Egeralja rövid története. Veszprém, 1997. HORVÁTH Miklós: Dabrony története. Dabrony, 1998. CSEBI POGÁNY Péter (szerk.): Nemesleányfalu: A mi falunk magyar és német nyelven. Nemesleányfalu, 2000. 18 Ezt a munkamódszert követi többek között: KOPPÁNY István: Városlőd története. Városlőd, 1991., melynek néprajzi fejezeteiben azonban értékes új anyagot gyűjt össze. RÁCZ István: Farkasgyepü község története 1401-1753. Pápa, 1996. VACZKÓ László: Somlóvásárhely ezer éve: monografikus történeti áttekintés. Somlóvásárhely, 1996. PETHŐ Gyula: Szülőfalum, Nemesgörzsöny: kialakulása és történelme a századok folyamán. Pápa, 1999. SZALONTAY Zoltán: Dudar a Bakonyban. Veszprém, 2000. H. SZABÓ Lajos: Szülőföldünk, Malomsok. Malomsok, 2000. NAGY Lajos: Egeralja évszázadai: Adalékok Egeralja község történetéhez. Ajka, 2000. TÖREKI Ernő: Pillanatképek egy Rába-parti kisközség múltjából, jelenéből, jövőjéből: Rendhagyó monográfia. H. n. |Pápa], é. n. [2001.] 19 Egy tipikus példa erre VERESS D. Csaba: Súly ezer éve. Sóly, 1997. Acta Papensia III (2003) 1-2. 133
