Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Márfi Attila: Gondolatok a baranyai településtörténeti kiadványokról 1990–2002
Műhely lentett, hogy kialakult egy munkamegosztásban dolgozó alkotógárda, amelynek tagjai megkönnyítették a monográfia-szerkesztők dolgát. Tímár György kővágószőlősi katolikus plébános például a baranyai falvak török hódoltság alatti történetének szakavatott ismerőjeként segítette a megyei levéltárhoz köthető alkotóműhelyt. Pesti János helytörténész, nyelvész a „Baranya földrajzi nevei" című36 kötet szerkesztőjeként szerzett óriási ismereteit kamatoztatta a Hosszühetény és Alsómocsolád községekről megjelent kiadványoknál. Igen jelentős egyénisége a baranyai helytörténetírásnak dr. Kiss Z. Géza, sokunk tanára, aki számos kötetnél vállalta a 18-19. századi községtörténetek lejegyzését. Vajszló történetéről két önálló munkával jelentkezett. A már vázlatosan érintett helyi és a közgyűjteményi alkotóműhelyek mellett fontos megemlíteni az Erdődy Gyula történész nevéhez fűződő helytörténeti kiadványokat.37 1990 és 2002 között 15 község történetének megírása fűződik a nevéhez.38 Többnyire kis községekről írt munkák ezek, kevés forrásanyaggal és bibliográfiával. A történész egyszemélyes műhelyként vállalkozott a baranyai községi monográfiák megírására.39 A nagy kihívásnak azonban nem mindenben tudott megfelelni. A kutatóknak 1990 után az elmúlt korszak tabu-témáit is fel kellett dolgoznia, ami új színekkel gazdagította a helytörténetírást. Az új, személyi jogokat védő szabályozás ugyanakkor számos kérdést is felvetett, amelyre választ kellett adni. A „velünk élő történelem" megjelenítése sokszor a helyi közösségekben régi sebeket szakított fel, s konfliktusokat gerjesztett. Éppen ezért — a levéltári kiadványoktól eltekintve — kevés baranyai monográfia vállalkozott a szocialista korszak bemutatására. A problémák illusztrálására a dr. Füzes Miklós szerkesztette „Mágocs 1251-2001" c. tanulmánykötetet említhetném. Kollégám szokás szerint a még élő szemtanúk visszaemlékezéseivel végezte a levéltári források ellenőrzését, kiegészítését, vagy éppen pótlását.40 A mélyinterjús módszert al36 Baranya földrajzi nevei I—II. Szerk. Pesti János. Pécs, 1982.1.: 1055 p., II.: 1279 p. 37 Egyetlen településtörténeti munka, Harkány város történetének megírásánál működött közre mint szerkesztő. 38 Ezek a következők: Birján, Drávacsepely, Egerág (két kötet), Fazekasboda, Kistótfalu, Kovácshida, Lányosok, Nagykozár, Nagypeterd, Pellérd, Pécsdevecser, Pécsudvard, Pócsa és Újpetre. 39 A történész ugyanis e községeken kívül a már említett Baranya Megyei Kézikönyv települései történetének döntő részét megírta. 40 Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a Baranya Megyei Levéltár gyűjteményében jelentősnek mondható az úgynevezett hangarchívum, aminek anyaga dr. Füzes Miklóson kívül még dr. Vargha Dezső kollégám működésével hozható összefüggésbe. 12 Acta Papensia III (2003) 1-2.
