Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Benczik Gyula: Községi monográfiák Vas megyében 1990–2002
Műhely az Árpád-kori Szent Lőrinc templomrom, a régi hadi és kereskedelmi utak, a neves személyek életrajza. Az apró őrségi Szattáról egy házaspár készített falutörténetet, melynek külön érdekessége, hogy a jelentősebb szattai családokról a 19. század elejétől leszármazási táblákat készítettek. Lelkiismeretességben felülmúlhatatlan kutató Gulner László és Torda Géza, akik a Kőszeg melletti Kőszegfalva és Kőszegdoroszló falvak történetét örökítették meg. Két kötet tűnt ki merészebb egyéni hangjával a monográfiatermésből. Mindkkettő szerzője kiváló újságíró. P. Kovács József 1990-ban kiadott Hosszúperesztege nemcsak a levéltári forrásokat dolgozta fel megfelelő mélységben, hanem az egyes témák tárgyaláskor a helyi eseményekhez a köztörténeti ismeretanyagot is hozzáillesztette, rengeteg művelődéstörténeti fejtegetéssel. Könyvéből ismerhetjük meg például Hosszúpereszteg hegyközségi artikulusait (az irat azóta feltehetően elkallódott). A község szülötte lévén, minden felhasználható élményét, emlékét beledolgozta könyvébe, ami egyik legfőbb erénye. Ugyanakkor rendkívül sajnálatos, hogy a könyvből hiányzik a jegyzetapparátus, melyet mindössze egy oldalnyi irodalomjegyzék hivatott helyettesíteni. Csörötnek „hármaskönyve" gazdag élettapasztalat összegzése. Kuntár Lajos 1938-ban, még diákként, a falukutató mozgalom ösztönzésére készített kis néprajzi vázlatot szülőfalujáról. Figyelemre méltó, és továbbgondolandó 1990-ben írt munkájának a szerkezete. Az első „könyv" könnyed, személyes hangvételű írásai a szülőföldről, rokonokról, a tájról stb. a publicisztika műfajához állnak közel. A második rész szabályos monográfia, kronologikus és tematikus fejezetekre tagolódik, és szemben a fentebb említett szerzővel, korrekt jelzeteléssel ellátott anyagfeldolgozást mutat. A befejező rész visszaemlékezéseket tartalmaz, köztük Kuntár önéletrajzát is. Meglepő, hogy a Csörötnek-könyvben a sok történet, elbeszélés ellenére a falut érintő nagy társadalmi megrázkódtatásokról, a hatalomról és az erőszakról kevés értékelő megjegyzést, kritikus megfogalmazást olvashatunk. Kuntár visszafogottan szól a diktatúrák koráról, ami egy sokat megélt újságírótól nehezen elfogadható. A Száz magyar falu öt darabjáról — a személyes érintettség miatt — csak néhány megjegyzést teszek. Mind az öt egyszerzős munka, egyben minden szerző a "saját" falujáról szólhatott. E kötetekkel valamelyest helyreállt a községtörténet-írás tekintélye Vas megyében, bár meg kell mondani, hogy a sorozat kötet-koncepciója konzervatív, elavult, a szerzőknek kevés mozgásteret engedett. 120 Acta Papensia III (2003) 1-2.
