Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Márfi Attila: Gondolatok a baranyai településtörténeti kiadványokról 1990–2002
Műhely A tervezett várostörténeti monográfiával kapcsolatban olyan döntés született, hogy az úgynevezett nagymonográfiát egy kismonográfia kiadása előzze meg. A Baranya Megyei Levéltár igazgatója, dr. Ódor Imre szerkesztésében készülő kötet a tervek szerint a közeljövőben jelenik meg. A településtörténeti kiadványok egy jelentős része a közgyűjteményekhez kapcsolódik. Bár a megyei múzeumok és könyvtárak is őriznek forrásanyagot, s e közgyűjtemények munkatársai is részt vettek a helytörténeti kötetek megjelentetésében, azonban a legfontosabb szerep a Baranya Megyei Levéltárra hárult. Elsősorban az itt őrzött és szinte kikerülhetetlen elsődleges források áttekintése, felhasználása nélkül gyakorlatilag nem beszélhetünk településtörténeti kiadványokról. A bibliográfiában ismertetett művek közül nem is lehet megemlíteni olyan kiadványt, amely valamilyen szinten ne kapcsolódna a megyei levéltárhoz, mint kutatóhelyhez vagy alkotóműhelyhez. A levéltár munkatársai szerzőként, lektorként, szerkesztőként a legtöbb helytörténeti kiadványnál szerepet kaptak. A dolog nem újkeletű, hiszen a levéltár — dr. Szita László levéltárigazgatónak, s dr. Füzes Miklós levéltárosnak köszönhetően — az 1970-es évek derekától a településtörténeti kutatások műhelyévé vált. Ennek a folyamatnak a gyümölcseként említhetjük akár a „Száz magyar falu könyvesháza"-sorozatot25, akár az olyan régóta tervezett tanulmányköteteket, mint a Pécsváradról, Mágocsról26 megjelent munkákat, a siklósi tanulmánykötetet, s az igényes szerkesztésű „Tanulmányok Mohács történetéből" c. kiadványt. Az említett esetekben a szakemberek és a helyi kutatók sikeres együttműködéséről beszélhetünk, csakúgy, mint Siklós27, Magyar- egregy esetében is, ahol a helyi várbaráti körök és honismereti egyesületek tagjai álltak a háttérben. Pécsvárad esetében Gállos Orsolya nevéhez négy tanulmány fűződik.28 Úgy vélem, Pécsvárad és Mohács29 esetében is sikerült ferenciák szervezésében a két szerkesztő mellett a Pécsi Városvédő és Városszépítő Egyesület is szerepet vállalt. 25 Ebben a sorozatban az alábbi baranyai falvakról jelentek meg a kötetek Füzes Miklós szerkesztésében: Bikái (Odor Imre), Hosszúhetény (Bezerédy Győző), Magyaregregy (Füzes Miklós), Mecseknádasd (Lantosné Imre Mária-Vargha Dezső) és Nagyharsány (Szita László). 26 Mindkét kötet szerkesztője Füzes Miklós, a BML igazgató-helyettese. 27 Siklós esetében több helyi szerző (Perics Péter, Mecseki József) munkái, illetve a Siklósi Várbaráti Kör konferenciakötetei adják elsősorban azt a helyi bázist, amire a szerkesztő támaszkodni kívánt. 28 GÁLLOS Ferenc-GÁLLOS Orsolya: Pécsvárad bencés apátsága és települése a középkorban. 103-199. — GÁLLOS Orsolya: Pécsvárad mezőváros címere: Sárkányölő Szent György. 307-311. — GÁLLOS Orsolya: Emelkedő pályán a rendszerváltozás első évtizedében 575- 605. — GÁLLOS Orsolya: Pécsváradhoz kötődő alkotók. 623-657. 10 Acta Papensia III (2003) 1-2.
