Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Dukkon Ágnes: A tanítás és a szórakoztatás szempontjai a XVII. századi könyvnyomtatók gyakorlatában
Műhely szik valaki egy meghatározott koncepció megvalósítására, annál kevésbé törődik a szórakoztatás szempontjaival. Az arány Misztótfalusinál tolódik el leginkább a „komoly” témák irányába: 97 kiadványból mindössze nyolc naptár, egy népszerű história, Balassi és Rimay istenes énekei és egy szakácskönyv képviseli a „könnyű műfajt” (bár kérdéses, hogy az istenes énekek ide sorolandóak-e?). A többi könyv vagy a vallási-kegyességi irodalom, vagy az oktatáshoz kapcsolódik (tankönyvek, szótárak, teológiai és filozófiai értekezések. Saját írásai, a Maga mentsége... és a Siralmas panasz ebbe a hármasságba nem illenek bele, nem is tartoznak jelenlegi témánkhoz. E vázlatos áttekintés alapján, összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy az irodalomtörténet és a nyomdászattörténet között van egy sáv, amelyet e két nagy szakterület kevésbé vizsgált, mert csak részlegesen tartozik a hatósugarába: ez pedig a XVII. század nagyjai által olyannyira szorgalmazott írás-olvasás, a művelődéshez szükséges elemi képességek megszerzése. Ha a legjelentősebb nyomdák és kiadók tevékenységét ebből a szempontból hasonlítjuk össze a rendelkezésre álló bibliográfiai mutatók alapján, már az is érdekes tendenciákat és összefüggéseket árul el. Mindez egy következő tanulmány feladata lehetne, a megkezdett munka folytatása. SUMMARY ÁGNESDUKKON Viewpoints of teaching and popular entertainment in the practice of printers from the 17h century From the last third of the 17* century onwards, Hungarian printing-houses published entertaining literature besides publications edifying mental and spiritual improvement. An example of this beginning is the printing house of Gáspár Heltai in Kolozsvár from the 1560s and 70s: besides the printing of Bible translations and other religious and educative publications, an anthology of short stories was brought out, titled The History of Emperor Pontian, which became the first representative of its genre in the history of Hungarian literature. During the next century, similar practice is followed by Hungarian printing-houses and book publishers: in the service of the propagation of literacy, not only „serious”, but also entertaining literature gains ground. This paper introduces three printing houses (Pápa, Lőcse and Kolozsvár) and two outstanding personalities of the age, the scholar, Dávid Fröhlich, and the world-famous engraver and printer, Miklós Tóthfalusi Kis, whose example is the foundation for the illustration of the proportions and the distribution of intellectual, spiritual and popular publications in the 17th century. „Popular literature” meant a fairly miscellaneous mass in the practice of printers of this century, into which category everything could be classified which did not belong to religious, pedagogical and scientific categories. Calendars had a very important role to play in the development of the educational conditions of the age: since they belonged to the most 78 ActaPapensiaII. (2002) 1-2.
