Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Dominkovits Péter: Az írásbeliség szerepe egy XVII. század eleji mezőváros (Szombathely) jogéletében
Műhely az egyes peres felek ha nem is tudtak olvasni — így azt a képviseletüket ellátó ügyvéd „gyakorolta" — az írásos dokumentumok súlyával, fontosságával teljességgel tisztában voltak. A jog-, és vagyonbiztosításra alkalmas hivatalos és magániratok fontosságának felismerését, a mezőváros lakosságában történő elterjedését Werbőczy Hármaskönyvének a privilegizált városok ítélkezési gyakorlatára vonatkozó előírásai is segítették (pl. városi ingatlanbírás). A perjegyzőkönyvekből, bizonyításokból, tiltásokból, felvallásokból oly családi iratgyűjtemények sora bontakozik ki, melyek egykét dokumentuma csak kivételes esetben tükröződik egy városi protokollum bejegyzésben, vagy hiteleshelyi felvallásban, de ezek a mára már elpusztult, XVI. század végi, XVII. század eleji, gyakorlati célú iratgyűjtemények (végrendeletek, osztályle- velek, adásvételek, záloglevelek stb.) más dimenzióba állítják Szombathely egykori lakosságának az íráshoz való viszonyát, mint a fennmaradt levéltári irategyüttesek. Mindezek után joggal felvetődik egy további kérdés: az egykorú nyugat-dunántúli mezővárosok gyakorlata mennyiben egyezik, vagy különbözik a Szombathelyitől? A válasz természetesen hosszú távú kutatásokat kíván. A távlatosságot csak érzékelteti a győri székeskáptalan földesurasága alatti, Bécs védőbástyájaként ismert erődváros, Győr esete. Az 1600-1605 közötti időszakot felölelő regeszták rámutatnak: a peres feleket képviselő ügyvédek a vádból, gyakran az allegatiokból, többször az egyik peres fél által beadott bizonyítékokról a per folytatásához másolatok kiadását kérték. A város török elleni védelemi rendszerben, így a településhierarchián belül betöltött fontossága, a kelet-nyugati közvetítő kereskedelemben vitt szerepe révén, a magisztrátus (és a különböző vegyes bírói fórumok) előtt hangsúlyosabb perek szerepeltek, mint a szomszédos vármegye püspöki mezővárosa esetében. A bíráskodási gyakorlat — a szombathelyihez viszonyítva — az írásbeliségnek a jogéletben betöltött fokozottabb jelenlétére utal.51 IRODALOM ABAI Imre 1940: Szombathely város igazságszolgáltatása a XVII. század elején = Dunántúli Szemle 7 (1940) 249-266. ABAI Imre 1943: Szombathely város igazságszolgáltatása a XVII. század elején = Dunántúli Szemle 10 (1943) 5-6. sz. 222-235. BENCZIK Gyula-DOMINKOVITS Péter 1993: Szombathely város jegyzőkönyveinek regesztái (1606—1609). Szombathely (Acta Savariensia 7.) [A jegyzetekben SzhR I.,] DEGRÉ Alajos 1984: Az irat, mint perbeli bizonyító eszköz fejlődése a feudális Magyarországon = Magyar Herold, Forrásközlő, családtörténeti és címertani évkönyv (szerk.: Kállay István) No. 1., Bp. 279-291. 51 Győr város hivatalos írásbeliségére ld.: GECSÉNYI 1986., az erődváros fogalmára: GECSÉNYI 1991. a perekre: DOMINKOVITS 2001/b. passim. Győr esetében külön ki kell emelni az ítélkezés és az írásbeliség egy külön fórumát és szintjét, a seregbíróságot, vagy seregszéket, amely katonai és polgári vegyes ügyekben a magasabb megyei hivatalviselőkkel kiegészített mezővárosi magisztrátussal közösen is ítélkezett. Minderről: PALFFY 1995. passim, illetve hadiszéki jegyzők archontológiai adatait közli: uo. 221- 222. 56 Acta Papensia II (2002) 1-2.
