Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: A lúdtolltól a világhálóig
Az azóta elmúlt negyedszázadban az újabb nemzedékek képviselői folytatták a megkezdett munkát. A részkutatások nyomán Tóth István György vállalkozott országos áttekintésre.2 Műve — hiányosságaival együtt — hosszabb időre kijelöli a teendőket, s viszonyítási alapul szolgál a lokális és regionális kutatásokhoz. A jelen számban közölt tanulmányok az alfabetizációkutatás eklektikus jellegét mutatják, hiszen történeti néprajzi, történeti antropológiai és hagyományos történészi megközelítésekkel egyaránt találkozunk. Vannak, akik az alfabetizáció folyamatának mérésére törekszenek, s vannak, akik egy-egy konkrét kérdésre keresik a választ; például a hivatali írásbeliség működésére, a könyvkiadók kiadványpolitikájára, a szóbeliség-írásbeliség együttélésének legkülönfélébb megnyilvánulásaira kíváncsiak. Az írások talán azért is figyelemre méltók, mert egy paradigmaváltás idején tekintenek vissza a történeti múltba. A Gutenberg-galaxis „végnapjait” éljük. A szemünk láttára alakul át az emberi kommunikáció, amely mind méreteit, mind pedig hatékonyságát tekintve hatványozottan különbözik minden korábbitól. A kommunikációs vagy tudásalapú társadalom legalább akkora kihívást jelent számunkra, mint az írás és a könyvolvasás a XVI. század embere számára. Új minőséget hordozó emberi érintkezési formák alakulnak ki, melyek átalakítják gondolkodásunkat és mindennapi életünket. Képletesen szólva: magaslati ponton állunk, ahonnan még belátható a megtett út, s ahonnan a jövő körvonalai csak sejthetők. Az alfabetizációkutatás a maga eszköztárával és módszereivel a „megtett utat” méri fel, s azt mutatja be, hogyan alakult át a nagyrészt szóbeliségben élő társadalom írásbeliségben (is) élő társadalommá. HUDI JÓZSEF 2 TÓTH ISTVÁN György: „Mivelhogy magad írást nem tudsz...” Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. Bp., 1996. 2 Acta Papensia II (2002) 1-2.
