Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
3-4. szám - Adattár - Hudi József: Az egyházi levéltárosok kalocsai vándorgyűlése és konferenciája 2002
Adattár A második nap Bábel Balázs érsek részvételével megtartott ökumenikus istentiszteletet követően megkezdődött a konferencia, amelyen elsőként Helmut Baier, az ICA/SKR elnöke (Landeskirchliches Archiv, Nürnberg) az egyházi levéltárak társadalmi hivatásáról tartott nagyívű előadást. Kifejtette, hogy a kulturális javak (Kulturgut) hozzáférhetőségének biztosításával, értelmezésével a levéltáros is részt vesz a társadalmi identitás formálásában. „Kulturális feladataink részben reprezentációsak is, s a nyilvánosság érdekei időnként kényelmetlenek a tulajdonosnak." E vallástalan világban az egyházi levéltárak nem csupán adatközlők, aktívan és kritikusan részt kell venniük a kulturális élet formálásában. „A múlt olyan örökség, amelyet érdemes kreatívan alakítani.” Ezt követően Michael Diefenbacher, a nürnbergi városi levéltár (Nürnberger Stadtarchiv) munkatársa érdekes és tanulságos kezdeményezésről számolt be. A levéltár ugyanis az 1966—2001 között átvett városi építésügyi hivatali irataokat és tervdokumentációkat egy beszédfelismerő szovfter segítségével dolgozta fel. A kartonnyilvántartást felváltó új adatfeldolgozási eljárásra azért volt szükség, mert a hatalmas, 25.000 aktára terjedő anyagot gyakran használják a kutatók. A rendelkezésre álló 20.000 márkából megvalósított munka mellett a programot a levéltári szakkönyvtár, a levéltári anyag leltározására és a városi krónika készítésére is sikerrel alkalmazták. Az ötlet — pénzügyi források biztosításával — hazánkban is megvalósítható. Hozzá kapcsolódva Sipos Gábor a kolozsvári református gyűjtőlevéltár munkájáról és terveiről számolt be. Elmondta, hogy a közművelődési tevékenység, kiadványmunka 1989 után indult meg, először 2002-ben rendeztek kiállítást. Nőtt az igény a családtörténeti kutatás iránt, melyet nehezít, hogy az egyházi anyakönyveket az állami levéltárak még mindig nem adták vissza jogos tulajdonosaiknak. A délutáni program kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, melyen Szabadi István és a közönség kérdéseire az állami levéltárügy időszerű kérdéseiről Pusztai Mária (NKA), Gorjanác Rádojka (NKÖM), Érszegi Géza (NKA Levéltári Kollégiuma), valamint Molnár József (főosztályvezető-helyettes, NKÖM), Lakos János vezető szakfelügyelő (MÓL), Gecsényi Lajos (főigazgató, MÓL) és Szögi László (elnök, MLE) adott tájékoztatást. Kitűnt, hogy a jövőben az egyházi levéltáraknak is igazodniuk kell a szigorúbb pályázati feltételekhez, új kutatási szabályzatot kell készíteniük, s van javítani való az önkormányzati és állami levéltárakkal, továbbá a nem egyházi levéltári egyesületekkel kialakított kapcsolatokon. Beke Margit a katolikus, Tenke Sándor a református gyűjteményfenntartók tapasztalatait összegezte. A későbbi eszmecseréken az a benyomás alakult ki, hogy az egyházi levéltárak (is) eléggé ki vannak szolgáltatva a kiszámíthatatlan fenntartói és állami finanszírozásnak, ami gátolja a tervszerű munkát. A délutáni előadók közül Lakos János a kutatószolgálat új szabályozásáról, Kiss Mária és Szabadi István a kutatószolgálati munkáról számolt be. Szögi László a magyarországi levéltárak, Hudi József az egyházi levéltárak kiadványairól adott átfogó képet. Zárásként Katona Csaba a Magyar Országos Levéltár kiadványait, kiadvány- politikáját, terveit ismertette. 270 Acta Papensia II (2002) 3-4.
