Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
3-4. szám - Műhely - Kis-Halas Judit: „Amikor gyógyítok, angyalok jelennek meg a szemem előtt”
Műhely KIS-HALASIUDIT „Amikor gyógyítok, angyalok jelennek meg a szemem előtt" Egy dél-baranyai szent gyógyító (Esettanulmány) T ANULMÁNYOMBAN egy, a Baranya megyei Rádfalván ma is aktívan tevékenykedő mágikus specialista identitásának megalkotását szeretném végigkövetni. Vizsgálatom alapjául elsősorban a gyógyító saját maga által elmesélt élettörténete szolgált. Ebből azokra a momentumokra helyezem a hangsúlyt, amelyek jól illusztrálják a különböző eredetű mágikus hagyományok integrálásának folyamatát. Erzsiké, a gyógyító, három különböző mágikus hagyomány letéteményese: 1. Rontás-azonosító, gyógyító tevékenykedése révén az Onnánság, valamint a Dél- Dunántúl népi gyógyítóinak utóda; 2. Kártya vetéssel is foglalkozik, tehát a kártya- jóslás az előzőnél újabb keletű, talán városias jellegűnek nevezhető hagyományköréhez is kapcsolódik; .3. Angyalokat idéz meg egy Amerikából kapott varázskönyvből tanult mágikus igékkel, és angyal-amuletteket is készít, ami inkább a közelmúlt new- age ezoterikájának hozadékaként értelmezendők. Ezen kívül egész tevékenységét áthatja egyfajta keresztény küldetéstudat, s ennek révén arculatának számos jegye az élő szentekhez, a szentasszonyokhoz teszi őt hasonlóvá, így a továbbiakban szent gyógyítóként is hivatkozom rá. Mágikus tevékenységi köreinek e különös vegyüléke alapján ez a szent gyógyító egyike azon új típusú mágikus specialistáknak, akik többféle mágikus tradíció összeolvasztásával igyekeznek a jelenlegi falusi—városi környezet újfajta igényeit kielégíteni. Adataim nagyrészt a gyógyítóval, Erzsikével folytatott, több részletben készült beszélgetésekből, illetve a Baranya megyei Rádfalván, Nagyharsányban, Siklóson és a Somogy megyei Töröcskén és Kaposváron 2000-ben és 2001-ben végzett gyűjtésekből származnak. Kiegészítésként felhasználtam Zentai János 1954-es rádfalvai és Zentai Tünde 1967 és 1972 között végzett ormánsági hiedelem- és népszokásgyűjtéseinek anyagát, Erdélyi Zsuzsannának a töröcskei öntőasszonyról írt jegyzeteit, továbbá a Pécsi Egyetem Néprajz Tanszékén található Néphit Archívum megfelelő részeit.1 1 ZENTAI János: A születés, a házasság és a halál népszokásai Rádfalván. JPME. 30—31. 1985—86., Pécs, 1987. 325-343. (A gyűjtés 1954-ben készült, lásd: EA 9444 sorszám alatt.); ZENTAI Tünde: Ormánsági hiedelmek. Folklór Archívum 15. Bp. 1983.; ERDÉLYI Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék. 1976. (2. kiadás) Bp. 136—142.; EBNER Sándor: A zselici „csontrakók” és „öntőasszonyok” = Ethnographia XLII. 1931. 146—148.; Az adatbázisban megtalálható az eddigi összes néphittel kapcsolatos publikáció illetve hiedelemgyűjtés anyaga, a Kárpát-medence magyar nyelvterületeiről, illetve az itt élő nemzetiséActa Papensia II (2002) 3-4. 217
