Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Szacsvay Éva: Hang, kép, szöveg: a kommunikáció váltásai a templombelsők dekorációjának példáján
Műhely mezve és más kegyességi irányzatokat követve, leginkább az egykori prédikációk szövegrészei, gondolatai közvetítik ezek jelentéseit. Az ábrázolásokat a legkülönbözőbb forrásokból meríthetik, de mindig friss megfogalmazással, és bizonyos tartalmakhoz igazítva alkalmazzák. A szilágylompérti templom mennyezetének „Szerentse Istenaszonya”-ábrázolás26 előképe egy jósló, vagy szerencsekönyvben található, amely aló. század végétől többször is megjelent, a 18. század folyamán új fordításban széles körben elterjedt (és például Arany János gyermekkori olvasmányai között is megtalálható volt). Fortuna alakja összekapcsolva az Igazság és az Irigység alakjával, a sors jó és rossz oldalát idézi fel, és arra utal, hogy a keresztény ember számára mindez az Isten hatalma, akarata alá rendelt, ahogyan ez a prédikációkból értelmezhető. 27 A tanítás a templom mennyezetén tehát: a jó keresztyén ember nem bízza sorsát a vak szerencsére, hanem Istenre bízza, aki uralkodik a jó és rossz szerencse felett. Ez a tanítás is a jó vagy helyes keresztény életet a végítélet szempontjából idézi fel. Hasonlóan világos tanítás olvasható le a dicsőszentmártoni mennyezet (Kövendi Sámuel? 1769) ábrájáról: ahol egy kazettán játéktábla és hegedű, egy másikon lengő búzatábla és sarló látható, az előbbi a szerencsejáték és mulatozás ördögi időtöltéséről szól szemben a vetés és aratás, a munka keresztény időtöltésével.28 (4- kép) Az ábráknak felirattal vagy a nélkül, jelképes értelmük van, az ábrák szöveggel azonos értékűek, mint képeknek nincs sem ikonográfiailag, sem a kivitelezésükben képi besorolásra alkalmas megfogalmazásuk. Mint láttuk, az ábráknak vannak előképeik, melyekre gondolhatunk egy- egy rajzolat esetében, pl. a koronás hétfejű sárkány Dürer-előképre megy vissza, (krasznai templom mennyezete), de alkalmazásukban bibliai és kegyességi szövegekkel egyenértékűek, és a hasznos díszítés, dekoráció elemei. A dekoráció, amelyet oktató célzatú intésekkel, figyelmeztetésekkel látnak el a 18. században, a korai előzményekben az egykori ördöghit és az ördög legyőzése, űzé- se, elhárítása céljával készülhettek, a döntő szerep, funkció, vagy szempont felfestésükben, elhelyezésükben a gonosz elhárítása lehetett. A református egyházi művészet alakos díszítményeinek változásai a szellemtörténeti változásokkal együtt történhettek, és megfelelnek azoknak. Az apokaliptikus gondolkodás a puritán és pietista szellem kisugárzásaira is utal a Sárospatak, Debrecen, Nagyenyed körzetében felbukkanó templomok mennyezetén, hiszen a lelkészek szerepe a díszítés kialakításában meghatározó vagy jóváhagyó lehetett. Ábra és program, illetve szöveg világos összefüggéseit is be lehet majd mutatni, ha a kutatás a templomok belsőiben levő szövegeket is feltárja és közreadja, amellyel sajnos még adós. Az ábrák a díszítésben és a feliratok között éppen a szóbeli kultúra dominanciájáról, azaz a református műveltség szóbeliségének jelentős mértékéről tudósítanak minket a kora újkortól a 18. század végéig a bemutatott példák szerint. “KISS 1999. 362. 27 SZACSVAY 2001. 8. 28 VILHELM K. 1975. 26. Acta Papensia II (2002) 1-2. 191
