Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Benda Gyula: Írni tudás és iskola
Műhely fel az arány. Jóllehet a végrendelkezők korösszetétele még idősebb lehet mint a korábban vizsgált városi adózóké, az arányok hasonlósága szembeötlő. A nevüket aláírók között többségben kézműveseket találunk (33-ból 18). A kézműveseknél is hasonló ugrást észlelhetünk 1810 előtt és után. A korábbi időszakban minden nyolcadik ír sajátkezűleg alá, majd pedig több mint 50 százalékuk (1830 után 57 %). Ezzel szemben a földművelésből élők (igásállatot tartó gazdák vagy csak szőlőt birtoklók) közül egy-egy embert találunk, aki írástudó. Másodikként a keszthelyi elöljáróság ími-olvasni tudását mutatjuk be. Keszthely mezőváros volt, a 18. században mindenkor egy öregbíró és 12 esküdt állt a város élén. A tisztségviselők névsorát 1740-től megkíséreltük összeállítani. Keszthely elöljáróságának mindennapi jegyzőkönyvei csak 1835-től maradtak fenn a tisztújítások adataival. Ezt megelőző évekre egyrészt a városbírák számadásait használtuk, másrészt a mezővárosi írásbeliség termelte iratok tanúit vettük számba (ez esetben azt is meg tudtuk állapítani, hogy nevüket sajátkezűleg vagy kereszttel írták e alá). A mezővárosi archontológia egyelőre nem teljes: az esküdtek névsora az 1780-as évekig erősen hiányos, az 1770-es évekből nem ismerjük valamennyi bírót.6 De a hiányosságok ellenére elemezhetjük a mezővárosi elöljáróság összetételét és ímitudását. 1740 és 1848 között 28 keszthelyi lakos nevét ismerjük, akit egyszer vagy többször megválasztottak bírónak. Közülük 20 iparos volt, 1 kereskedő. Gazdálkodásból élt 5, de közöttük volt egy halász céhtag is. Rendhagyónak tűnik Horváth Ignác uradalmi inspektor személye, aki egy évig volt bíró, valamint Balogh József 1848 májusában megválasztott városbíró, aki gimnáziumot végzett, az uradalom alkalmazásában is állt egy ideig mint kancellista és adózóként igásállatot is tartott. Az ismert foglalkozások igen változatosak: fazekas, gombkötő, kötélgyártó, lakatos, mészáros, szabó, szűcs, takács. A városbírák közül 15 helybeli születésű, 9 bevándorolt (4 esetben bizonytalan a számlázás, de valószínűbb a bevándorlás). A bevándorló iparosok azonban szinte valamennyien helybeli leányt, özvegyasszonyt vettek el. Kettő kivételével valamennyi bírává választott személy sajátkezűleg írta alá nevét. A két írástudatlan öregbíró iparos volt, Jámbor György (1773-1780) lakatos és Erdődi József (1793- 1797, 1803-1811) csizmadia, mindkettő hosszabb ideig állt a város élén. A bírók a 18. században igen vagyonos és feltételezésünk szerint népszerű vagy nagy presztízsű személyek voltak, majd kisebb vagyonú, kisebb presztízsű személyek tűnnek fel. Az esküdtek esetében két tízéves metszetet vizsgáltunk meg. 1790 és 1799 között 25 különböző személy szolgálta a várost, köztük is nagy többséget alkotnak az iparosok. Mindössze négyen tesznek keresztet nevük után. A város vezetésében részvevők a refomikorban szinte kizárólag iparosok voltak. 1840 és 1848 között 26 keszthelyi polgár szolgált esküdtként, ebből 21 iparos, 1 kocsmáros, 2 tisztviselő, 1 halász, 1 pedig gazda volt. Biztosan tudott írni 22, további három iparos esetében erősen feltételezhetjük, hogy írástudó volt. 6 A teljes névsor megtalálható PhD-disszertációnk függelékében vö.: BENDA 2001b. 176 Acta Papensia II (2002) 1-2.
