Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés nemzeti védősereg miatt országgyűlési határozat engedélyezte és tette lehetővé a pápai lakosoknak a helvét hitvallás szabad gyakorlását, mindazonáltal, mivel a királyság ezen részeinek a törökkel vívott legutóbbi háború révén bekövetkezett sikeres visszafoglalása és a keresztény név esküdt ellenségének leverése után az említett Pápa mezővárosa megszűnt végvidéknek lenni, a végvári katonaság pedig, miután legfőképpen az ő kedvükért és javukra lett megtűrt a helvét hitvallás ezen nyilvános gyakorlása, onnan máshová lett vezényelve vagy katonai jellegétől meg lett fosztva, következésképpen, mivel a törvénynek a fentebb idézett 26. törvénycikkben alapként felhozott oka ténylegesen megszűnt, és így ugyanennek a hatása is, a helvét hitvallás vallásgyakorlatának az engedélye és folytatása is meg kell, hogy szűnjön, vagy az artikuláris helyekre kell, hogy visszaszoruljon. Mivel pedig végül is a bekövetkező belső mozgalmak143, melyek során ugyanezen hitvallás követői magukat még inkább megerősítették, megakadályozták, hogy a fentebb említett, és az akkor uralkodó császári és királyi felség által egy királyi rendelet és magyarázat144 erejével kifejtett törvénycikk tisztességes tartalma kötelező érvényűvé váljon, és ezután egy kegyes királyi nyílt parancs a vallás tárgyában is mindent abba az állapotba rendelt visszahelyezni, amelyben a nemrég lecsillapított mozgolódások előtt volt145, ezért a végrehajtandó dolgok végrehajtását az akkor még tartó, mostanra pedig már régen befejeződött országgyűlés végéig halasztotta. Mivel pedig a legutóbbi pozsonyi országgyűlés 30. törvénycikkének tartalma alapján a közben kiadott nyílt parancsok érvényüket vesztették, és ugyanezen fent említett törvénycikk az ágostai és helvét hitvallású emberek részére vallásgyakorlatukat illetően csupán az 1681. és 1687. évek korábbi megerősítő törvénycikkeihez nyúl vissza, és ezeknek a tisztes tartalmát illetően úgy rendelkezett, hogy az azt követő királyi rendeleteket és magyarázatokat kell betartani, továbbá tudott dolog, és a soproni országgyűlés ama 26. törvénycikkéből világosan kiderül, hogy a fent említett Pápa mezővárosban nem másért, csak akkor fennálló határvidék volta miatt lett megengedve a vallásgyakorlat, az ok megszűntével a következménynek is meg kellett szűnnie; mindazonáltal egyrészt az épp imént idézett törvénycikk, másrészt a legutóbbi országgyűlés 30. törvénycikke is mindenhol sértetlenül hagyta a földesurak jogát. Ezért Felségünktől alázatosan kérvényezték, hogy a feljebb idézett törvények, azonfelül királyi magyarázatok és rendeletek rendelése és helybenhagyása szerint méltóztassunk meghagyni és megparancsolni, hogy az említett helvét hitvallású imaház, papiak és iskolák, mivel a fent említett grófok uradalmi telkén épültek és működtek eddig, legyenek tőlük vissza- véve, továbbá a lelkipásztorok és az iskolamesterek az artikuláris helyekre legyenek visszarendelve. Ezeknek az alázatos kérésével kegyesen egyetértve, annál inkább is, mivel felismertük, hogy ezek az ország törvényeire és a korábbi kegyes királyi rendeletekre és magyarázatokra vannak alapozva, a fentebb idézett okokat és indítékokat is kegyes figyelmünkbe véve nektek szigorúan meghagyva megparancsoljuk és elrendeljük, hogy miután megkaptátok ezt a jelen levelet, az első alkalommal tartandó általános vagy részleges gyűléseteken az említett Pápa 143 A Rákóczi-szabadságharc (1703—1711) eseményeire utal. 144 Nyilván az I. Lipót által 1691. április 2-án kiadott törvénymagyarázatról van szó. 145 Minden bizonnyal III. Károly 1712. július 11-ei leiratára gondol, mely az 1708. február 29-re meghirdetett, majd a pestis miatt június végén feloszlatott, végül 1712. április 3-ra újra összehívott országgyűlés folyamán biztosította a protestánsokat arról, hogy be fogja tartani az 1681. és 1687. évi vallásügyi törvényeket, sérelmeik orvoslására pedig bizottságot fog kiküldeni. A litterae patentes kifejezésnek csak többes számú alakja van, de jelentése egyes számú is lehet. 78 ActaPapensiaI. (2001) 1-2.
