Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban
Műhely ként Ugodra jártak fürödni. 1840-ben összesen 19 pápai lakos járt Füreden.82 Köztük találjuk a leggyakoribb ugodi vendéget, Vermes Illést. Rajta kívül az Ugodon nyaralók közül ebben az évben Füreden járt még Nagy Ignác, Augusz Károly és Fülöp József. A többi Füreden vendégeskedő pápai közül tizen zsidó vendégek voltak, köztük egy rabbi. Rajta kívül egy üveggyáros kivételével mindannyian kereskedők voltak. A pápai vendégek közti viszonylagos nagy arányuk oka az lehetett, hogy a lakhelyükhöz legközelebb fekvő ugodi fürdő híjával volt olyan szolgáltatásnak, amit Füreden megkaphattak. Feltételezzük, hogy az ittlévő rituális fürdő miatt választották inkább ezt a helyet, másrészt foglalkozásuknál fogva sokkal mobilisabbak voltak pápai polgártársaiknál. A FÜRDŐ BEVÉTELEI E fejezetcím többet ígér, mint amit valójában megtudhatunk a rendelkezésünkre álló vendégkönyvből. A bevételek közül csak a szobák kiadásából és a kávéház működéséből származó bevételeket ismerjük. A fürdő, a savanyúvíz esetleges értékesítéséből befolyó összegekről nincs tudomásunk. Azt sem tudjuk pontosan, hogy a szobadíjak mit tartalmaztak 1840-1844 között; beleértették-e a fürdőn való tartózkodás egy napra eső összes felmerülő költségét? Külön szedett kúrtaxáról - mint ahogy ebben az időszakban máshol sem volt szokás - Ugodon nem tudunk. Véleményünk szerint Ugodon a kezelésekért nem kellett külön díjat fizetni. Ha így lett volna, annak nyomát megtaláltuk volna a számadáskönyvben, feltéve, hogy a fürdőt és a vendégházat is ugyanaz a jogi személy bérelte. A csak nappal fürdőn tartózkodó vendégek által fizetett napidíjak szintén tartalmazták a szóba jöhető költségeket, melyek különben nem lehettek széles körűek. Azért is volt megállapítható fix összeg a nappali fürdőn tartózkodás és a szállással egybekötött napi díjakra vonatkozóan, jnert állandó, szűk körű, nem bővíthető szolgáltatások álltak a vendégek rendelkezésére: fürdés, savanyúvíz-ivás, szállás, kávéházi szórakozás. Mindent összevetve, az ugodi fürdő összbevételei nem sokkal térhettek el a részvénytársaság által bérelt részek bevételétől, azaz azt gon/doljuk, hogy a szobák bérleti díja fedezett minden költséget, leszámítva a szórakozásra egyénileg elköltött összegeket. Számos, a veszprémi püspökhöz benyújtott papi kérvény utal arra, hogy az egyházmegye betegeskedő plébánosai szívesen gyógyíttatták magukat Ugodon. Az orvosi igazoló bizonyítványok mellett a várható költségek listáját is mellékelték kérvényeikhez. Pl. Nagy József gelsei (Zala vm.) plébános 1829-ben idegsorvadásával és izom- renyheségével, Zsoldos János pápai tisztiorvos javaslatára 12 napos kúrára készült. Előrelátható kiadásai a következők voltak: 82 Katona Csaba szíves közlése. Acta Papensia I. (2001) 1-2. 53