Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban
Műhely Az ugodi savanyúvíz gyógyhatásút Zsoldos János Veszprém vármegyei első főorvos, majd utóda, Cseresnyés Sándor főorvos és Nagy László fürdőorvos vizsgálták és ők is igen széles körben hatékonynak ítélték. Cseresnyés a birodalmi fürdők sorában is elhelyezte az ugodi fürdőt: „...a Pyrmonti, Driburgi, Egeri, Carlsbadi, Visbadeni, Vissingi, Roneburgi, Marienbadi sós, vasas külföldi vizeknél (kivált ha csupán alkotó részeikből kellene ítélnünk) nem sokkal ígérnek kevesebbet azon megjegyzéssel, hogy ezek közül némelyik sütős meleg, némelyik egy berniekével az ugodinál sokkal erősebb, másik más részével sokkal gyengébb."54 Az ugodi savanyúvíz egészségügyi hatásáról legbővebben Cseresnyés Sándor közölt leírást, akinek adatai tapasztalaton alapultak, hiszen nem kizárt, hogy éppen ő látta el a fürdőorvos felügyeletét 1840-től, másrészt pápai lakosként ő maga is igénybe vette az ugodi víz gyógyhatását. Vele szemben a fürdő ismertetésére vállalkozó többi orvos jórészt az ő közlésére támaszkodott.55 Hogy „mi hatással legyen a' víz, a só, a gyantáros rész, az ibolyó a beteges, mivel az egészséges testre nézve1 mi az ugodi víznek valódi becse? kinek való és nem való az? hogy lehet káros, és hogy vesztheti becsét egy legjótékonyabb forrás is, ha az akár rossz tanács mellett, akár jó tanács nélkül céliránytalanul, csak mint közönséges kút melegített vize puszta mulatságból használtatik? — oly fontos kérdések, melyek egy több tizedtől óta divatozó fürdő ügyében, a költséges épületeket, az egymással torsalkodva versenyező vidék számos fürdőit, közönséget, helytálló orvosi tanácsot tekintve nem egyszeri (...) látogatás szülte néhány szó, vagy sorbeli megítélés, hanem időt, tapasztalást, s halk megfontolást kívánnak."56 Ennek megtörténte után az ugodi savanyúvízről a lelkiismeretes vizsgálódó, Cseresnyés a következőket állapította meg: ,,a) Melegségével, s gyantáros gőzével az érző idegeket, ezek által az egész testet kellemes érzéssel illeti. Az érző idegek a szomszéd vérereket, s más nedvek edényeit erősebb mozgásra izgatván, a vér és más nedv kerengése gyorsabb lesz, a megrekedt nedveket folyamába ragadja, s a mosó részek nyomástól szabadulva, vidámabban munkálkodnak. Az avult hasztalan részeket az izzodás útján kitakarítja, s a felvett friss nedvvel új erőt, elevenséget küld az egészre. Innen van az, hogy a fürdés után emlékező tehettség, látás, luillás, tapintás felfrissülnek, fájdalom enyhül, görcs szűnik; a sennyvedt-széliitött tagok erősödnek, mozgást nyernek; a komor kórok vidorulnak (...) b) A mész, vagy kréta a nedvesség savanyúságát, csípősségét mérsékli, magába veszi, s mintegy beburkolja: a kütegekel, sömört, sennyedéket, fátokat, rothadt sebeket gyógyítja. c) A szénsavas magnézia a gyomor- és bélsavanyaival közép sóvá változtatván, hast, aranyeret, hószámot nyit, dugulást, kólikát oszlat, hányást szüntet, bélfájást csillapít. H CSERESNYÉS 1841.9. 5Í TOROK 1859. 170.; „Nach den Erfahrungen älterer Aertzte hat sich das Mineralwasser von Ugod in allen Krankenheiten als heilkräftig erwiesen, in welchen ähnliche Wässer ihre Anwendung finden: in anomalen Zuständen der Verdaungsorgam, Stockungen der Leber, Milz, des Pfortadersystems sammt deren Folgeübeln, in Menstruationsanomalien, Sterilität, Leukorrhoe, in der Chlorose, in chronishen Hautausschlägen, in Scrofeln, Rhachitis, Gicht in der Wurmsucht, in Harnbeschwerden, Gries- und Steinkrankheit, endlich in manchen Arten von Neurosen, Melancholie, Hypochondrie, Hysterie, gegen welche Affectionen des Wasser in Form von Bädern in Gebrauch gezogen wird.” WACHTEL 1859. 97. “CSERESNYÉS 1841.9. Acta Papensia I. (2001) 1-2. 41
