Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés A másik fél világos felterjesztése A 4. [pontra]. Ez a következtetés is a gróf uraknak abból a már megcáfolt feltételezéséből lett levezetve, mely szerint állítólag a vallásgyakorlat Pápa mezővárosának nem másként, mint végvári állapot miatt lett megengedve, de ez a legvilágosabban az ezzel ellenkező 1681. évi 25. és 26. törvénycikk által lett lerombolva és megsemmisítve, de egyébiránt is az állítólag végrehajtandó dolgok másik fél által követelt végrehajtását az 1699., 1700., 1701., 1702. és 1703. évben zajlott belső mozgolódások198 nem tudták megakadályozni, miután senki nem volt ott. Hogy pedig mi a legutóbbi mozgolódások során199 a vallás szabadságában magunkat alaposabban megerősítettük volna, az nem várható el, hogy mi ne ragaszkodjunk semmilyen más támpontnál inkább ahhoz, mint ami az 1608. évtől országgyűlési úton már annyiszor meg lett engedve, és legutóbb is Pozsonyban meg lett erősítve. Ha ugyanis a templomok vagy imaházak a vallás gyakorlására az 1681. évi 26. törvénycikkben a véghelyek közt felsorolt helységeknek nem másképp, mint véghelyként lettek volna átadva és meghagyva, és az afféle helységek már az 1699. évben nem lettek volna megfosztva az erődítményektől, akkor 16 évvel később, vagyis az 1715. évben hasonlóképpen a vallás szabad gyakorlásában és a templomok használatában, mint amikor valóban véghelyek voltak, nem lettek volna az országgyűlés által újólag megerősítve, pedig éppen teljesen ez történt az 1681:25. és 26. törvénycikk megújításával. Ezért emiatt is, amiként a korábban idézett 1681. évi 26. törvénycikk két feljebb sorolt paragrafusából következően is, vagyis A többi vármegyében pedig, jelesül Zala, Veszprém, stb. [kezdetű, és] A templomok pedig a paplakokkal és az iskolákkal együtt maradjanak azoknál, akiknek a valóságos birtokában ténylegesen vannak [kezdetű paragrafusokból következően] világosan kitűnik, hogy a szabad vallásgyakoriat, a templom az iskolákkal és a papiakkal együtt Pápa mezővárosának egyrészt úgy lett megengedve, mint olyan mezővárosnak vagyis helységnek, amely Magyarország királyságában, és különösen Veszprém megyében fekszik, és úgy is, hogy akkor a templomuk vagy imaházuk, iskolájuk és paplakjuk tényleges birtokában voltak. A méltóságos Esterházy József és Ferenc gróf urak és testvérek tudósítása Mivel pedig a legutóbbi pozsonyi országgyűlés 30. törvénycikkének tartalma alapján a közben kiadott nyílt parancsok érvényüket vesztették, és ugyanezen fent említett törvénycikk az ágostai és helvét hitvallású emberek részére vallásgyakorlatukat illetően csupán az 1681. és 1687. évek korábbi megerősítő törvénycikkeihez nyúl vissza, és ezeknek a tisztes tartalmát illetően úgy rendelkezett, hogy az azt követő királyi rendeleteket és magyarázatokat kell betartani, továbbá tudott dolog, és a soproni országgyűlés ama 26. törvénycikkéből világosan kiderül, hogy a fent említett Pápa mezővárosban nem másért, csak akkor fennálló határvidék volta miatt lett megengedve a vallásgyakorlat [...]. 198 A Rákóczi-szabadságharcot megelőző elégedetlenség! mozgolódásokról van szó, melyek hol itt, hol ott tűntek fel országszerte (pl. 1699-ben Nagybánya környékén, 1700-ban Veszprém megyében, 1701-1702- ben Kővár vidékén, Máramaros, Trencsén, Liptó, Szatmár, Ung, Ugocs és Bereg megyékben, 1703-ban pedig Mohács környékén). Magyarország története 1526—1790. Szerk. H. Balázs Éva, Makkai László. Bp., 1962. 335. Magyarország története 1686-1790. Főszerk. Ember Győző, Heckenast Gusztáv. Bp., 1989. IV/1. 170. 199 Ez a kifejezés takarja a Rákóczi szabadságharc (1703—1711) eseménysorát. Acta Papensia I. (2001) 1-2. 93
