Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Fábián József esperes pályafutása
Műhely ki nemességüket. Leszármazásukat is ettől az időtől követhetjük nyomon részletesen.10 A Fábián család az Antal, Gál, Hetesi és Mórocza családokkal együtt a község szerény birtokú, de tekintélyes családai közé tartozott, amelyek nemcsak a falusi önkormányzatban, hanem a hegyközségben és a református egyházban is irányító szerepet játszottak. Ha a Veszprém megyei életrajzi lexikon CD változatát (1998) Alsóörsből „kikérdezzük”, választ kapunk arra a kérdésre, hol is helyezhető el Fábián József a település történeti személyiségei között. A számítógép 7 találatot jelez, mely valójában négy személyt takar: az időrendet tekintve Fábián József áll az első helyen, utána Endrődi (Kupricz) Sándor (1850-1920) költő és szerkesztő, Horváth József Berárd római katolikus lelkész (1913-1992) következik, aki 1948-tól haláláig szolgálta a falut. Végül P. Nagy Sándomé Jónás Klára (1926-1995) vegyész, szervetlen kémikus, bau- xitásvány-kutató következik. Közülük csak Fábián alsóörsi születésű, a többieket munkájuk vagy más egyéb köti a településhez. Vagyis Fábián az első tudós értelmiségi, aki a vegyes lakosságú (paraszti-nemesi) és felekezetű (református-katolikus) faluból indult útjára. Őt követte a lexikonban nem szereplő Mórocza Dániel (1792-1864), aki szintén Alsóörsön született, jogot végzett, s uradalmi ügyészként tevékenykedett. Nyugalomba vonulása után Felsőörsön élt. A Gazdaságtudomány alapvonalai c. munkája (Pápa, 1844) a dunántúli református egyházkerületben elfogadott népiskolai tankönyv lett.11 Fábián József az elemi ismereteket a református népiskolában szerezhette meg. Gyermekként megismerkedett a nemesi gazdaságban folyó munkákkal: a földműveléssel, állattartással, szőlőműveléssel, de megfigyelhette a balatoni halászok életmódját is. Nemesi születésű lévén, szülei előtt több lehetőség állt: gazdának szánják a jóeszű fiút, vagy pedig taníttatják. A gimnázium és a jogi tanulmányok elvégzése után a vármegyei és az uradalmi igazgatásban, vagy az állami bürokráciában is karriert csinálhatott volna — akárcsak a katonai pályán. Ők azonban mindezen lehetőségeket elutasították, s a debreceni kollégiumba küldték gyermeküket, hogy az a papi pályára léphessen. Hogy miért éppen Debrecenbe? — A kényszerű választásnak az a magyarázata, hogy a pápai reformátusok szabad vallásgyakorlatának megvonása miatt 1752-1783 között az ősi pápai kollégium szerepét a debreceni és sárospataki kollégium vette át. A XVIII. század második felében a Dunántúlon szolgáló református lelkészek többsége Debrecenben, Sárospatakon, vagy — már a század végén — Losoncon tanult.12 Fábián megszokva az iskolai rendtartás szigorú fegyelmét, sikerrel megfelelt a követelményeknek. 1779. április 23-án a kollégium felsőbb osztályait kezdte meg, ké10 KEMPELEN Béla: Magyar nemes családok. IV. Bp., 1912. 3. 11 SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. Bp., IX. 1903. 316-317. 12 KIS Ernő: A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának története 1531-1896. Pápa, 1896. 94- 139. Acta Papensia I. (2001) 1-2. 7
