Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban
Műhely ban „magyaros ruhát” öltöttek magukra és „magyaros táncot” jártak. Érdekes adalék egy ilyen bálhoz és a fürdők demokratizmusához a korabeli sajtóban megjelent tudósítás az ugodi bálról, melyről a következőket tartotta érdemesnek feljegyezni a tudósító: „a héberhölgyek honi kelmében jelentek meg, de a büszke úrhölgyek — akiknek átellenesül esett ilyen társaságban vigadni — semmit sem adtak a nemzeti öltözködésre."65 A fürdőt működtető részvénytársaság számadáskönyvébe tett, jövedelmekről szóló bejegyzések alapján a kávéházban több szórakozási lehetőség állt a vendégek rendelkezésére. A sportosabbak tekézhettek, mások bilárdozhattak vagy kártyapartin vehettek részt, akár éjszakába nyúlóan is.66 A mulatni járó vendégeket rendszerint zenekar szórakoztatta, minden bizonnyal valamelyik pápai cigánybanda, amelyet egy-egy táncmulatság, bál alkalmával a fürdő bérlői felfogadtak.67 Ugodon nem tudunk a más fürdőkön oly általános zenepavilonról, s arról sem, hogy más formában a fürdőn állandó zenekar működött volna. Ezzel együtt a zene itt is nélkülözhetetlen volt ünnepnapokon. Zeneszerző minden bizonnyal járt Ugodon, olyan is, akit a hely alkotásra ihletett. Az 1834-ben megalakult pápai kaszinó a városban megforduló zenészeket ügy kívánta támogatni, hogy részt vett előadásaikon, esetleg pénzadományban részesítette őket. Egyik ilyen zenész, Maszák Hugó hálából Ugodi emlék című keringőjét a kaszinónak ajánlotta. Maszák nyilván megfordult az ugodi fürdőn és talán játszott is a fürdői közönségnek. 68 Ha elfogadjuk, hogy az ugodi fürdőt működtető részvénytársaság lényegében megegyezett a pápai kaszinó részvénytársasággal, akkor a szóba jöhető időtöltések közé sorolhatjuk az olvasást is. Feltételezhető, hogy a pesti lapokat maguknak nem járató vendégek a fürdőn értesültek a nagyvilág eseményeiről. Itt a részletekben közölt romantikus történetekkel szórakoztathatták magukat és mulathatták az időt. A pápai kaszinó ugyanis igen nagy gondot fordított arra, hogy vendégeit ellássa a legfrissebb értesülésekkel. Ennek érdekében több pesti, országos folyóiratot megrendeltek. A kaszinótagok nyáron Ugodon tartózkodva is igényt tartottak a tájékozódásra, ezért — feltehetően — a különböző újságokat valamilyen formában ide is eljuttatták, így ezekhez más vendégek is hozzáférhettek. 65 Pápa, Nyárutó 4. Pesti Divatlap, 1846. 596. Idézi: PETNEKI 1991. 240. 66 A kávéházi bejegyzések sora az 1842. évi szezon végével, szeptember 27-én lezárul. Mivel a korábbi évekhez hasonló szabályos lezárás történt, feltételezhető, hogy a kávéház és/vagy szolgáltatásai megszűntek Ugodon az 1843. évtől. Számadáskönyv 41. 67 A reformkorból nem ismerjük azt a zenekart, amely Ugodon játszott. A század második felében több zenekarral is találkozunk, leggyakrabban Cseresnyés Károly „zenetársulatával." 65 Maszák Hugó kiléte nem állapítható meg pontosan. A később Szegedy előnevet felvett család alapítója, Jan Masak Csehországból érkezett Magyarországra, majd Kolozsváron, illetve Nagyenyeden telepedett le. Zenészként Kolozsváron „zenedé”-t működtetett. Fia, Maszák Hugó (sz. 1831) a század ötvenes éveiben Pestre költözött és Barabás Miklós festő tanítványa lett, kinek lányát később feleségül vette. A kiegyezés után mint a Főrendiház és a magyar delegáció naplóinak szerkesztője dolgozott. Zenészként való működéséről nem tudunk, ez azonban nem zárja ki, hogy műkedvelőként esetleg foglalkozott zenével. Mégis inkább Kósa László véleményét fogadva el, valószínűnek tartjuk, hogy a fent említett keringőt Maszák Hugó apja, Jan Masak szerezte, vagy esetleg egy harmadik személy. A nélkülözésben meghalt veszprémi muzsikus, Rózsavölgyi Márk is élvezte a kaszinó támogatását, amit ő a „Magyar nóták" című zenedarabjaival honorált. KAPOSSY 1905. 259. 46 Acta Papensia I. (2001) 1-2.
