Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban
Műhely lönítették volna, mint Füreden. Egyazon napon a fürdő férfi és női vendégeket is fogadott, akik valószínűleg már a megérkezés napján igénybe vették a fürdő kabinokat. A fürdők elmaradhatatlan tartozékaként Ugodon is megtaláljuk a borbélyműhelyt és a köpölyöző szobát. A vendégek körében igen kedvelt gyógymód volt a köpölyözés és az érvágás. A sok vér látványa bizalmat keltett bennük, úgy érezhették, hogy a kifolyó „rossz vér” megszabadítja szervezetüket a „káros nedvektől.” Emiatt ezek a helyek — Vajkai Aurél horrorisztikus véleménye szerint — sokszor keltették a látogatóban mészárszék benyomását.35 A harmincas évekre kiépült fürdő az őt körülvevő természetes környezettel együtt kellemes és kényelmes nyaralást tett lehetővé vendégei számára, kiknek a legközelebbi várostól, Pápától — az akkori viszonyok közt — mintegy másfél órányi távolságra lévő faluban nem kellett nélkülözniük a szórakozást sem. A fürdő mostanra „már szelíd mulatás és gyógyhelyül szolgálható — ősszel-télen szelíd csend, regényes magány, — majd tavaszon és nyáron fülemilék csattogásival, ligetek-mezők dallosai harsány trilláival-zengéseivel, csoport hangászok zenéivel — zsibongó vendégek víg kerengéseivel üdvözlő, pázsitos, berkes, rétes, hárs-szil-nyár ligetes, róna földű — körös séta — ülő — tekéző" lehetőséggel ellátott hely lett.36 A FÜRDŐT MŰKÖDTETŐ ALKALMAZOTTAK ÉS BÉRLŐK Az ugodi fürdőt az Esterházy család bérleményként működtette. Éves meghatározott fix összegre, éves elszámolásra adta bérbe. A bérleti díj mértékéről nem áll rendelkezésünkre megbízható forrás. Egy bizonyos összeggel az 1859-es fürdőleírásban találkozunk. Eszerint a földesúr évi 800 váltóforintért adta bérbe a fürdőt.37 Az összeg igen magasnak tetszik, különösen, ha összevetjük az egyetlen ismert bérlő éves bevételeivel, amely ritkán haladta meg a háromszáz forintot és sohasem érte el a négyszázat.38 Az adat elfogadásában az is elbizonytalanít bennünket, hogy nem tudjuk pontosan, melyik évből származik a szerző értesülése, ezért összevetése bármilyen, általunk pontosnak vélt forrással hamis következtetések levonásához vezetne. A fürdőhely irányítását az uradalom által kinevezett, Ugodon lakó biztos felügyelte, akinek hatásköre a fürdőélet minden vonatkozására, főként persze a működtetésre kiterjedt. Ugodon is — akárcsak a többi fürdőn általában — valószínűleg egy orvos bérelte a fürdőt. A harmincas-negyvenes évek fordulójáról ismerjük az Ugodon működő sebész-íürdőst, Nagy Lászlót, aki a betegekről és a kezelésekről jegyzőkönyveket vezetett.39 36 Acta Papensia I. (2001) 1-2. ,s VAJKAI 1955.81. 36 CSERESNYÉS 1841.8. 37 WACHTEL 1859. 98. 38 Az Ugodi Fürdő Rt. bevételeinek elemzését lásd lennebb. 39 Cseresnyés hivatkozásából ismerjük ezt az orvost, akiről azonban a nevén kívül egyebet nem tudunk. (CSERESNYÉS 1841.8.) Az általa vezetett jegyzőkönyvek holléte — ha ugyan még megvannak valahol — teljesen esetleges, előttünk nem ismert. A fürdő vendégkönyve valószínűleg 1919-ben, a Pápai
