Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban
Műhely JAKAB RÉKA Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban U GOD VESZPRÉM MEGYE PÁPAI JÁRÁSÁBAN, Pápától mintegy 10 lemre Keletre fekszik az Északi-Bakony kisalföldi lábánál. Élővize a falu mentén folyó Öreg-Séd. Története a késő Árpád-kor óta folyamatosan ismert, nevét a XIII. században élt Csák nembéli Ugod, bakonyi örökös ispánról kapta. Az ugodi uradalom központja az ugodi vár volt, mely a középkorban a Bakony többi várához hasonlóan védelmi funkciót töltött be, majd a XVII. század első harmadára elveszítette jelentőségét és elhanyagolttá vált. A várhoz tartozóként — egyéb településekkel együtt — 1527-ben és később is említett Ugod mint oppidum szerepelt. Lakossága éppen a vár jelenléte miatt élvezett különleges státust. A vár a XVI. században a Nádasdy család kezére jutott. Nádasdy Tamás a század végére megerősítette a vár védelmi állapotát és őrséggel látta el. 1608-ban privilégiumot adott ki, melynek értelmében mindazok, akik Ugodra jönnek lakni, földet, erdőt, rétet kapnak és személyükre nemességet. Ők ezért a vár védelmét biztosítják, szükség esetén házanként egy lovast vagy egy gyalogost állítva ki. A várat övező helység folyamatosan oppidum ranggal bírt 1527 és 1658 között, tehát addig, amíg a vár védelmi szerepe fennállott.1 Az ugod-devecseri uradalmat, melyet később a pápai uradalomhoz csatoltak, az Esterházy-család a XVII. század közepén szerezte meg az eladósodott véglai Horváth- családtól. Egy 1670-ben tett birtokosztály alapján a Pál nádor hercegi címre emelése után is grófi rangban maradó ág tulajdonába került az uradalom.2 1721-ben Ugodot még oppidumként említik, de a huszas évektől az uradalom központja már egyértelműen Pápa. Ugod az uradalom részeként nem különbözik a többi birtoktól; lakói parasztgazdák, akik telkeiken gazdálkodva földesuruknak adót fizetnek.3 A XIX. században Ugod a pápai uradalmon belül az ún. „ugodi jószág” üzemigazgatási központja. Mintegy 11000 kát. holdjával az uradalom legnagyobb határú községei közé tartozott. Az Esterházy-család jövedelmeinek biztosításán kívül Ugodnak nem volt különösebb jelentősége környéke számára. Ez a helyzet a reformkorban megváltozott, és az uradalom egyik falujából Pápa vidékének leglátogatottabb és legkedveltebb, élénk forgalmú, szórakozási lehetőséget nyújtó helye lett. Köszönhette mindezt a XIX. század elején feltörő savanyúvíz forrásának. Ám ahhoz, hogy egy forrásból a környék legforgalmasabb fürdője váljék, több tényező együttes hatására volt szükség. A korszak mentalitása, divatja kedvezett a ' ILA-KOVACSICS 1964.380. 2FÜLÖP, 1994. 228. 5 FÜLÖP 1994. 236. Acta Papensia I. (2001) 1-2. 27
