Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Újraolvasó - Bodolay Jenő: A Pápa városi iparostanonc-iskola története
Újraolvasó 1922—23. tanévet még Klenner József kezdi meg, de 1923. január 1-től Horváth István17 állami tanítóképző intézeti tanár nyer megbízást az igazgatói teendők ellátására a tanév végéig. E tanévben szerencsélteti először iskolánkat látogatásával Förslner Tivadar m. kir. iparoktatási főigazgató, aki azóta minden évben kitünteti iskolánkat azzal, hogy személyesen végzi az ellenőrzés munkáját. 1923-ban a város meghirdeti a pályázatot a rendszeresített igazgató-rajztanán állásra, és a felügyelőbizottság 1923. szeptember havában megválasztja Bodolay Jenő oki. középiskolai rajztanárt, ki a kunszentmiklósi református főgimnázium tanáraként működött. Az új igazgató az állást szeptemberben foglalta el. Hozzálátott az iskolának abban a szellemben való fejlesztéséhez, mely szellemben azt Herz Dávid megkezdette. Nagy segítségére jött az 1922. évi XII. törvénycikk, melynek alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1924-ben kiadta „Az iparostanonc-iskolák szervezete és tanterve’’ című rendeletét. Első években minden tevékenysége oda irányult, hogy a szétzüllesztett iparostanulókat valami úton-módon visszaterelje arra az erkölcsi színvonalra, melyen hazánk iparosainak állniuk kell, ha az életben boldogulni akarnak. Ez a terv a tantestület megértő támogatásával sikerült is. Visszaállította a szakszerű oktatást, a rettenetesen elhanyagolt épületet sok utánjárással, az akkori felügyelőbizottsági elnök, Herz Dávid segítségével sikerült jó karba hoznia, a cementes és feltöredezett padlózatot minden tanteremben deszkapadlóval cseréltették ki. Az iskola fejlesztéséhez szükségesnek tartotta az eddigi óraadói rendszer megszüntetését, és helyette főhivatású állások szervezését, ami az iparoktatás korszerű haladásának is legjobb biztosítéka. Kiváló, megértő támogatót nyert ezen törekvésében Förstner Tivadar iparoktatási főigazgató úr személyében, aki mindenkor hazai íparostanonc-oktatásunk fejlesztését tartotta szem előtt, aki iskolánk iránt különös szeretettel viseltetett. De magáévá tette a felügyelőbizottság is, és ennek köszönhető, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium iskolánk államsegélyét felemelte, amellyel lehetővé vált három főhivatású állás megszervezése. Mégis, több évet vett igénybe, míg a tárgyalások oly mederbe jutottak, hogy 1930-ban meghirdettetett a pályázat a három főhivatású állásra. 1930. május 15-én Förstner Tivadar iparoktatási kir. főigazgató elnöklete alatt Msgr. Németh József apátplébános felügyelőbizottsági elnök vezetésével ült össze a felügyelőbizottság, hogy a választást megejtse. A bizottság az állásokra egyhangúlag Faragó Adolf matematika szakos, Láng Károly nyelvszakos okleveles polgári iskolai tanárokat és Závory Zoltán oki. középiskolai rajztanárt választotta meg az ipariskolához főhivatású minőségben. A rendszeresített állásokhoz fűzött remények jogosnak bizonyultak, mert azt a munkát, mit eddig 15—20 óraadó látott el, most négy főhivatású sokkal szakszerűbben végzi, mert hisz’ minden idejüket iskolánknak szentelve, mindent elkövetnek, hogy magukat a különleges ipari követelményeknek kiképezzék, és így felkészülve minél többet nyújthassanak a rájuk bízott ifjúságnak. 17 Horváth István (Győr, 1877—Pápa, 1944) tanítóképezdei tanár, a pápai katolikus polgári fiúiskola igaz- gatója. Vö. Pápai pedagóguslexikon, 51. 258 ActaPapensiaI (2001) 3-4.
